Napirend előtt tízpontos „munkahelyvédelmi akciót” jelentett be Orbán Viktor hétfő koradélután az Országgyűlésben. De előbb szól Európához, Európáról. A múlt héten EU-csúcs zajlott Brüsszelben, a miniszterelnök elsőként az ott történtekről számolt be a t Háznak. Először a Londonban minap kipattant pénzügyi botrány kapcsán említette, hogy „a nyugati világ súlyos ütést kapott saját bankrendszerétől”, majd levonta a következtetést: „Európa képtelen visszaszerezni az ellenőrzést saját bankrendszere fölött.”
Üdvözölte, hogy bár „az eurózóna még mindig nem találja a gyógyszert a problémáira”, az unió „kísérletet tett a pénzügyi válság megoldására”, így indokolt a „mértéktartó bizakodás”. A miniszterelnök az Országgyűlés illetékes bizottságai figyelmébe ajánlotta az EU által kiadott, „a hosszú távú döntések előkészítését” szolgáló tanulmánykötetet, melyekből azt olvasta ki a kormányfő, hogy „bankunió, költségvetési unió, gazdaságirányítási unió, valamint teljes politikai unió” felé tart a közösség.
Orbán Viktor
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Sokadjára idézve fel a 2010-es választásokat, Orbán kijelentette: Magyarország két éve a szakadék szélén állt, ahonnét „száznyolcvan fokos fordulattal, új eszközök felhasználásával, tabuk ledöntésével” sikerült elkormányoznia az országot. Eközben – véli a kormányfő – éles és méltatlan politikai támadásokat kapott a kabinet. Az unortodox kifejezést ki nem ejtve száját a miniszterelnök felsorolta az unortodox gazdaságpolitika pilléreit, melyeket ma már számos uniós nemzet alkalmaz: a bankok és a multik „bevonását a válság terheinek megfizetésébe”, a devizahitelesek „megmentését”, és az úgynevezett adócsökkentést.
Üdv Európából
Az országot ért legigazságtalanabb támadásnak a kohéziós alapok felfüggesztését tarja a kormányfő, de most frakciótapssal kísérten jelentette be, hogy ezt Brüsszel a múlt héten feloldotta. A számunkra kedvező lépést Orbán a következőképpen értékeli: „Európa üdvözli azt a tényt, hogy Magyarország az elmúlt két évben jól teljesített.” Ami Orbán szerint annak köszönhető, hogy „megvédtük a nyugdíjak értékét”, továbbá hogy míg másutt ”tömegesen” szűnnek meg a munkahelyek, addig nálunk „nyolcvanezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben”, valamint annak, hogy „míg Európában durva megszorítások” dúlnak, itt a kormány „megújította a társadalmat és a gazdaságot”. Mindezek következtében „egyre méltányosabb elbánásra számíthatunk… világossá vált, papírunk van róla, hogy a magyar út sikeres”.
A jövőben Magyarországra váró kritikákra utalva kijelentette: „senki sem fekszik be szívesen a lövészárokba”, mi több, a magyar kormány is jobban szereti a biztatást, mint a méltánytalan kritikát. Már-már a dakotakorszakot idézve így fogalmazott: „Ha az elődeink elszaladtak volna, amikor nehézséget tapasztaltak, üresen maradt volna az ország.” Az orbáni GPS szerint Magyarország most ott tart, hogy vagy megtalálja a helyes utat, vagy épít újat. A kormányfő beszámolt arról is, hogy „bevonjuk az embereket a kormányzásba, ennek eszközeként bevetettük a nemzeti konzultációt”, amire több mint négyszázezer kérdőív már vissza is érkezett.
Orbán tíz pontja
Az orbáni napirendelőtti fő mondanivalója a pár hete szerveződő, múlt hétfőn már megszellőzetett, múlt pénteken pedig a Matolcsy-Rogán-Harrach-trió által bejelentett tízpontos „munkahelyvédelmi akció” felvázolása volt.
Matolcsy György, Rogán Antal
Fotó: MTI / Soós Lajos
Kétszer öt pontból áll a csomag.
Az első öt pont „öt kiemelt csoport számára csökkenti a munkavállalási terheket”. A jelenlegi összeg felére mérséklődnek a huszonöt év alattiak, az ötvenöt év felettiek, valamint az alacsony képzettségűek munkavállalói terhei. Ennél is jelentősebb előny jár munka világába visszatérő tartósan munkanélkülieknek és a gyesről, gyedről visszatérő kismamáknak: utánuk az első két évben egyetlen fillér járulékot sem kell fizetni, s a harmadikban is csupán ötven százalékot. Az első három kategóriába tartozók munkáltatóinál így évi 174 ezer forint marad, az utóbbi kettőbe sorolhatók munkáltatóinál pedig 348 ezer forint.
A második öt pont szintén tehercsökkentésről szól.
Hatodikként az évi hatmillió forint alatti kisadózók adó- és járulékcsökkentése mérséklődik, hetedik pontként a legföljebb huszonöt főt foglalkoztató cégek jutnak tizenhat százalékos adóhoz. A nyolcadik pont az áfa-csalást igyekszik megszüntetni azáltal, hogy az éves félmillió euró alatti árbevétellel bíró cégek csak akkor lesznek kötelesek befizetni az áfát, ha az általuk kiállított számlákat megrendelőik kiegyenlítették. A kilencedik pont a devizaárfolyam-romlás miatt törzstőkéjüket „veszített” vállalkozásokon könnyít azáltal, hogy az ebből adódó tőkeveszteséget nem kell pótolniuk. A tízedik pont pedig nem mást töröl el, mint a házipénztárban tartható összeg felső határát.
A „munkahelyvédelmi akció” – ahogy azt már a múlt héten is jelezték Matolcsyék – 2013-ban háromszázmilliárdjába kerül a költségvetésnek.
