Belföld

Az arab nők nem kérnek a nyugati modellből

Az Arab Tavasz országaiban élő nők többsége ragaszkodik az iszlám által meghatározott társadalmi rendszerhez.

Az észak-afrikai országokban a nők többsége ragaszkodik az iszlám vezérelte társadalmi berendezkedéshez, és így a nyugati világ által alárendeltnek tekintett szerepükhöz- derül ki a Gallup múlt héten publikált kutatásából.

Az arab tavasznak nevezett forradalmi hullám elcsitulását követően nyugati megfigyelők tucatjai követi, hogy a társadalmi megmozdulások milyen hatással vannak a nők jogaira és helyzetére az érintett országokban. Az iszlamista pártok előretörését is aggódva figyelték, hisz ezen erők határozott szerepet szánnak a vallásnak a társadalmi életben. Úgy tűnik azonban, a nyugati világ aggodalmát nem osztják az érintettek: a Gallup felmérése szerint az Arab tavasz által érintett öt észak-afrikai országban a nők a férfiakkal egyező arányban gondolják úgy, hogy a törvénykezés alapja nem lehet más, mint az iszlám jogrendszer, a saría.


Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH

Egyiptomi, szíriai, líbiai, tunéziai és jemeni nőket és férfiakat kérdeztek arról, milyen szerepet szánnának a saría előírásainak országuk törvénykezésében. Bár a saría pontos szerepéről országonként eltérnek a vélemények, a többség mindenhol elsődleges vagy részleges szerepet szánna a vallási előírásoknak a nemzeti jogrendszerben.

A kutatás rámutat arra is, hogy – a nyugati sztereotípiával ellentétben – nem a vallás az, ami elsődlegesen gátolja a nők egyenjogúsítását az iszlám országokban. A felmérés szerint nincs összefüggés a között, hogy egy arab férfi a saríát tenné meg a jog egyetlen forrásaként, és a között, hogy támogatja-e a nők egyenjogúságát. Ráadásul azok, akik fontosnak tartják a vallást, nagyobb arányban (69 százalék) támogatják a nők váláskezdeményezési jogát, mint azok, akik szerint nem fontos (46 százalék).

A Gallup szerint sokkal inkább összefügg a nők egyenjogúságának támogatása az adott ország gazdasági és szociális helyzetével: kapcsolatot találtak ugyanis a férfiak támogató attitűdje, és az ország gazdasági és szociális mutatói között. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági hanyatlás nagyobb fenyegetés jelent a női jogokra nézve, mint a vallási törvénykezés társadalmi támogatottsága.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik