Sok pesti társasházban ma is komoly technológiával találkozik, aki a kapun belépni készül – lépéseire felkapcsol a világítás, ahogy a fotocella érzékeli a fényviszonyok megváltozását vagy épp videókamerás csengő képernyőjén jelenik meg a feje. Erzsébetvárosban azonban most újabb, a személyiségi jogokat is érintő technológia terjedhet el a házakban: a biztonsági kamera.
Erzsébetváros (polgári nevén: hetedik kerület) önkormányzata ugyanis akár 250 ezer forintos támogatást is adna azoknak a társasházaknak, amelyek zárt kamerarendszerű elektronikus megfigyelési rendszert telepítenének. A pályázatról április végén határozott az önkormányzat, s június 30-áig (most szombatig) lehet beadni rá a pályázati anyagot, amelyben legfeljebb a költségek felét lehet igényelni. Erre az évre összesen 12 millió forintot különítettek el a programra, és egy júniusi lakóközösségi fórumon elhangzottak szerint jövőre is lesz pályázat.
Úgy tudjuk, ez az első olyan „térfigyelő” rendszer, amely nem az utcán vagy közterületen, hanem kapun belül üzemel.
Erzsébetváros hívja Batmant
Az önkormányzat becslése szerint idén 80 erzsébetvárosi házban kezdi majd követni a digitális őrszem a háziak, látogatóik és a nemkívánatos vendégek minden lépését a közös terekben. Az önkormányzat célja a lakosság biztonságérzetének növelése. „Erzsébetváros a bűnözés szempontjából viszonylag szennyezett területnek számít. Azt tapasztaljuk, hogy ahol térfigyelő rendszer működik, ott a bűnözés visszahúzódik a kapualjakba, társasházakba. Jellemzően az úgynevezett besurranó vagy trükkös – magukat rendőrnek vagy közüzemi alkalmazottnak álcázó – tolvajokról van szó” – nyilatkozta lapunknak Hajdú Kitti sajtóreferens.
A helyi rendőrkapitányság adatai szerint a kerületben tavaly jelentősen csökkent a betöréses lopások száma (38 százalékkal kevesebb a 2011-es 241 bűncselekmény az előző évinél) és a rablásoké is, ám összességében mégis több lopás volt, összesen 1729 ilyen feljelentés érkezett. A különbözetért egyebek között a trükkös lopás 82 esete és a kifosztás (53 eset) a felelős.
Amúgy Erzsébetváros nem számít Budapest legdurvább bűntanyájának: sokkal több bűnügy történik (a lakosok számához képest) az ötödik, a hatodik és a tizenharmadik kerületben is.
Ignéczi Tibor, a Lakóközösségi Szervezetek Szövetségének elnöke a Helyi Témának azt nyilatkozta: „Nagyon nagy szükség van erre a támogatásra, ugyanis amióta a közterületeken megnőtt a térfigyelő kamerák száma, egyre inkább a kapukon belülre szorulnak a bűncselekmények.”
A romkocsmák Bermuda-háromszögében
Az önkormányzat egy viszonylag bonyolult súlyozási rendszert alakított ki, amelyben szerepet kap sok szempont, a többi között a pályázó ház tulajdoni viszonyai (pluszpontot kap, ahol nagyobbrészt magántulajdonban vannak a lakások), hogy mennyire kér sok pénzt a ház (többet ér, ha kisebb arányban kér finanszírozást), vagy épp az, hogy a városrész mely területén van az adott ház. Az önkormányzat előnyben részesíti ugyanis a bűnözési statisztikákban rosszabbul szereplő területeket, köztük is első lett Budapest turisták körében is híres romkocsmanegyede: a Deák tér, a Wesselényi utca, a Király utca és az Erzsébet körút közé eső rész.
Éppen ennek a kiemelt területnek egyik alig pár éves társasházában lakik Imre. A több tucat lakásból álló társasházban – amennyire ő tudja – nem is hallottak erről a pályázatról. A kamerarendszert nem érzi szükségesnek: ugyan összefirkálták már a postaládáját és törték már fel a ház teremgarázsában álló autóját, nem érzi úgy, hogy ne lenne biztonságos a környék. “Szerintem fölösleges, nem éri meg a pénzt. Ki figyelné a kamerákat?” – jegyzi meg.
Komoly elszántság kell
Az önkormányzat lapunk kérdésére még nem tudta megmondani, hogy hányan jelentkeztek a kiírásra. Eredményhirdetés július 15-e körül várható, s a beruházásokat szeptemberig kell elvégezni. Egy ilyen kamerarendszer egyébként nem olcsó mulatság: egy társasházra szintenként legalább egy kamera kell, s már csak a kábelek métere is körülbelül 60 forintba kerül. Egy kisebb társasház zártláncú kamerarendszere összesen körülbelül 600 ezer forintba kerülhet (egy rögzítővel, 10 kamerával, a kábelezéssel és kétnapi munkadíjjal együtt).
A rendszert ráadásul a kiírás szerint nem üzemeltetheti a ház, hanem csak hivatásos személy- és vagyonvédelmi cég vagy magánnyomozó – ezek alighanem több tízezres havi díjat számolnak fel a felvételek kezeléséért.
Azokat is rögzíthetik, akik nem akarják
Ám nagy kérdés, hogy a rend kedvéért pontosan mennyit is kell a lakóknak áldozniuk a szabadságukból. A társasházi közgyűlések már kétharmados többséggel megszavazhatják a kamerarendszer bevezetését, ami azt jelenti, hogy még úgy is felszerelhetnek egy házban megfigyelőrendszert, hogy a lakók egyharmada élesen elutasítja. De attól még a kamerák őket is veszik majd.
A kiírás külön hangsúlyozza, hogy a kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15. napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek.
E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
Lakásajtók, kapuk és az utca
Az érzékeny helyszínek (öltöző, illemhely) nem figyelhetők meg, s a lakások – és más magántulajdonú helyiségek – bejáratai sem. Ám a folyosókat, lépcsőházi ajtókat, udvarokat szabad ellenőrizni.
A rendőrség lapunknak adott nyilatkozata szerint az önkormányzat egyébként pontatlanul használja a kapufigyelési rendszer kifejezést, ugyanis a kapuk előtt pont nem figyel a rendszer, mivel az közterület. Házon belülről lehet figyelni a kapukat. „Amennyiben olyan felvétel kerül a rendőrséghez, amelyen bűncselekmény elkövetése látható, akkor természetesen kivizsgálják azt a nyomozók, és azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket” – nyilatkozta lapunknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya.
Az önkormányzat egyébként a területére eső közterületeken ma is 100 kamerából álló rendszerrel figyeli, mi történik az utcán. Az Erzsébetvárosi Térfigyelő rendszert a rendőrség kezeli önkormányzati bérezésben. A rendszer 5 napra visszamenően tárolja az adatokat. A rendőrség azonban szeretné a rendszer jogi helyzetét tisztázni, ugyanis jelenleg – hiába vesznek észre egy bűncselekményt – nem mehetnek ki intézkedni.
