Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, de szabályozás hiányában a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel, “ha már vér folyik”. A témában készült legutóbbi hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében.
Oláh László, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta, évente körülbelül 7-10 ezer büntetőügyben folytat eljárást a rendőrség. Ezek azok az esetek, amelyek a hatóság tudomására jutnak. A családon belül elkövetett erőszak áldozatainak a száma ennél jóval több, csaknem százezerre tehető.
„Jellemzően testi sértések, a személyes szabadság megsértése, illetve különböző bántalmazások miatt érkeznek bejelentések. Emellett sajnos vannak életellenes bűncselekmények is. Minden héten történik Magyarországon egy olyan bűncselekmény, amely valakinek az életét kioltja. És ez nem kimondottan csak nőket érint, hanem gyermekeket, szülőket, családtagokat is. Általában tíz bűncselekményből csupán egyet jelentenek be” – részletezte a rendőrőrnagy.
Oláh László szerint bár nincs két egyforma ügy, vannak „nagyon hasonló esetek, tipikus bántalmazási formák”. Ilyen például, amikor valakit elzárnak a külvilág elől, elveszik az iratait, nem engedik dolgozni, arcán vagy egyéb lágy részein bántalmaznak, illetve szerettével, gyermekével zsarolnak. A Magyar Bírónők Szövetsége által végzett kutatás szerint a bántalmazók hét százaléka nő.
| Százezer aláírás a családon belüli erőszak ellen |
|
Sikeres volt a családon belüli erőszak büntetéséért indított népi kezdeményezés; az Élet-Érték Alapítvány a szükségesnek csaknem a dupláját, közel százezer érvényes aláírást gyűjtött össze; az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdán ezért úgy döntött, hogy a kezdeményezés eredményéről tájékoztatja az Országgyűlést. Halász Pálma, a civil szervezet elnöke, a népi kezdeményezés elindítója és az őt támogató civilek azt akarják elérni, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a kérdést, és a jövőben a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásként szerepeljen a büntető törvénykönyvben. A parlamentet ugyanakkor a népi kezdeményezés nem kötelezi arra, hogy a kezdeményezők akaratának megfelelően módosítsa a jogszabályt. Ez csak akkor volna kötelező, ha egy legalább 200 ezer aláírással kezdeményezett népszavazás érvényes és eredményes volna. Az ENSZ főtitkára 2005 februárjában féléves határidőt adott a magyar államnak, hogy önálló büntető törvénykönyvi tényállásban szabályozza a családon belüli erőszakot, de ez azóta sem történt meg. |
Módszertani útmutató tanácstalanoknak
Partnerkapcsolati erőszak esetén szakmai módszertani útmutatót dolgozott ki a Patent Egyesület és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, így segítve a hatóságok munkáját a hatékony fellépés érdekében – jelentette be a két szervezet a BRFK-val közös sajtótájékoztatóján.
A párkapcsolati erőszak felismerése, a bizonyítékok dokumentálása, a járőr hatásköre és fellépése, látlelet felvétele fizikai vagy szexuális erőszak esetén – a többi közt ezekkel a témákkal foglalkozik a kiadvány. Az általános javaslatok mellett több fejezetben protokollrészletességű ajánlásokat fogalmaztak meg ügyészek, bírók, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrök, pszichológusok, igazságügyi szakértők és egészségügyi dolgozók számára.
Oláh László rendőrőrnagy szerint a könyv a rendőrség számára is „hiánypótló mű”, sokszorosítani fogják, és eljuttatják valamennyi rendőrkapitányságra. A terv az, hogy hamarosan „éles helyzetben” is alkalmazzák azt a párkapcsolati erőszakra vonatkozó kérdéssort, amely külföldön már bevált, és melynek segítségével eldönthető, hogy szükséges-e azonnali intézkedés.
Az útmutatóban külön fejezet szól a távoltartás intézményéről. Galajda Ágnes bíró, a Bírónők Nemzetközi Szervezete Magyar Tagozatának elnöke elmondta, hogy egy nemrég elkészült kutatás szerint az esetek tíz százalékában volt élettárs az áldozat, náluk jelenleg ez az intézkedés nem alkalmazható. A bíróság kérelemre csupán 20 százalékban rendelt el ideiglenes távoltartást, de ha előtte történt rendőri intézkedés, akkor ez az arány már 46 százalékos volt.
Galajda Ágnes szerint a családon belüli erőszak mint ügy, nem létező fogalom a bíróságokon. A bírók ugyanis nem mindig ismerik fel az elsődleges és másodlagos bántalmazás közötti különbséget, nem értik meg, hogy miért marad benne valaki egy ilyen kapcsolatban, és nem tudnak mit kezdeni a szóbeli fenyegetéssel. Bár a jogszabályokat pontosan ismerik, azt nem tudják, hogy egy konkrét ügyben hogyan kell eljárni. Ennek a többi közt az az oka, hogy a képzés nem kötelező, csupán ajánlott. „Ezért is fontos ez az útmutató. Emellett, kell, hogy lássuk egymás munkáját, hogy ne különálló bolygóként működjenek a hatóságok” – hangsúlyozta a bírónő.
