Képzeljük el, hogy belépünk egy terembe, ahol a cégünk legragyogóbb elméi ülnek, és mindenki tőlünk vár útmutatást. Az a kimondatlan elvárás, hogy nekünk, mint vezetőknek pontosan tudnunk kell, mi a teendő. De mi van, ha ebben a pillanatban a legjobb dolog, amit tehetünk, az, hogy beismerjük: fogalmunk sincs.
A legtöbbünk számára ez szembe megy minden józan megfontolással. Hát nem éppen arról szól a vezetés, hogy tudjuk a választ, amikor senki más nem tudja? Pedig az igazi vezetés – az, amelyik innovációra és rugalmasságra ösztönöz – nem azt jelenti, hogy mindig mindent tudunk, hanem azt, hogy felismerjük és elfogadjuk, amit nem tudunk.
Az összetett problémák összetett megoldásokat követelnek
A múltban a vezetés leginkább a szakértelemről szólt. Elvileg a vezetők rendelkeztek a legnagyobb tudással, ők voltak azok, akik gyorsan és hatékonyan tudtak döntéseket hozni. A mai vezetőknek azonban minden korábbinál összetettebb és szerteágazóbb kihívásokkal kell szembenézniük, és ezeket nem lehetséges a tapasztalatra támaszkodva megoldani. Együttműködést, kreativitást és a tanulásra való nyitottságot követelnek.
A mai világban a bonyolultság, az ellentmondásosság és a felforgatás jelenti a normát. A mesterséges intelligencia előretörése átalakítja az oktatást és a munka világát. A geopolitikai feszültségek miatt a hagyományos értelemben vett hadviselés összemosódik a gazdasági szankciókkal, a kibertámadásokkal és a dezinformációval. A társadalom egyes kérdésekben olyannyira megosztottá vált, hogy az már a szervezeteken belül és az alkalmazottak között is súlyos ellentéteket szül.
