Az elnök arra a kérdésre válaszolva, hogy miért váltottak ki ilyen nagy felháborodást, visszhangot a küldetésnyilatkozatukban megfogalmazottak, kifejtette: egyrészt azért, mert szándékosan olyan gondolatokat tolmácsoló mondatokat vagy mondatrészeket vettek ki a szövegükből, amelyeket a mai többség nem érez magáénak, másrészt azért, mert óriási a baj ezen a területen az országban. “Az egész folyamatból lehet egy olyan konklúziót is levonni, hogy még nagyobb a baj, mint eddig gondoltuk” – fogalmazott Balásházy Imre.
Kiemelte, ők a családok megsegítését tűzték ki célul és nem foglalkoztak külön a homoszexualitás kérdésével, az LMBT pedig ezt kirekesztő álláspontnak értékelte. „Ha leírjuk a magyar jogban megszokott házasságdefiníciót, ami egy nő és egy férfi szeretetszövetsége, akkor egyesek szerint máris kirekesztők vagyunk” – állapította meg, majd úgy folytatta, ezzel szemben ők egyáltalán nem tartják magukat kirekesztőknek.
Rámutatott, teljes a félreértés, mert az a szöveg – amelyre hivatkozva az egész támadássorozat elindult – a Tudomány a Családért Egyesület (TCSE) honlapján, és nem az MCST honlapján szereplő, belső használatra készült szöveg volt – nyers megfogalmazásokkal, néhol pedig túl erős kifejezésekkel.
“Ezen sebtében, saját használatra összehalászott két anyagot az MCST végül nem is használta fel, de sajnos ottfelejtődött a TCSE honlapján. Ezt találták meg és került úgy a köztudatba, mint az MCST közgyűlésén elfogadott dokumentuma” – fejtette ki az elnök.
Balásházy Imre kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy ha általános etikát tanítanak először a gyerekeknek, akkor utána már könnyebb az alkalmazásokat átadni. Szerinte a nem teljes családban élő gyereknek el lehet mondani, hogy a mai világban az embereknek csaknem fele nem házasodik, ezért ne csodálkozzon, ha a szülei nem házasok. Véleménye szerint fontos lenne házasság előtti és iskolai kurzusokat tartani, mert – mint mondta – a jó házasság nulladik feltétele, hogy mindkét fél elég művelt legyen “házasságtanból”.
Az interjúban megszólalt Czettele Győző, az MCST főtitkára is, aki arról beszélt, hogy a család nevelő tevékenysége jelentősen redukálódott korunkban. A nevelés egy részét átvette a televízió, az internet és a kortárscsoportok, amelyek hatására a gyermekek többsége már nem azonosul szülei értékeivel, nem követi életpéldájukat. „Ha a nem nevelési célú intézmények és csoportok nevelnek, akkor miért ne végezhetnének családi életre nevelést a neveléssel foglalkozó intézmények?” – kérdezte, majd hozzátette: „ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy a házaspárok képesek legyenek rá, hogy boldogok lehessenek a házasságukban, a készségek kialakítása pedig gyermekkorban kezdődik”.
Kitért arra is, hogy a 2008-as európai értékrend-vizsgálat azt mutatja, hogy az emberek értékválasztása civilizációnkban folyamatosan változik, legyen szó akár a válás, akár az abortusz vagy a homoszexualitás megítéléséről. Ezek a változások nem spontán következtek be, voltak aktivisták, szervezetek, amelyek ezek elfogadásáért küzdöttek. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek értékszemléletét társadalmi szinten meg lehet változtatni, tehát lehet eredményt elérni – rögzítette a főtitkár.
