A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett. A másik javaslat 25 bázispontos csökkentésről szólt – mondta a jegybankelnök.
Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább a befektetői hangulat, javult az ország kockázati megítélése, a kormány hangsúlyozta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. Tartós javuláshoz azonban az kell, hogy megszülessen a megállapodás.
A hír nem befolyásolta a forint árfolyamát. A döntés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak. Az MTI-nek nyilatkozó szakértők úgy látják, hogy az EU/IMF tárgyalások lezárultáig a kamatszint tartása indokolt, az év második felében pedig megindulhat a lassú kamatcsökkentés.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője megjegyezte: a gazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.
Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik.
Pintér András, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint amíg sem az inflációs kilátások, sem az EU/IMF tárgyalások kapcsán nem tisztul a kép, addig a monetáris tanács részéről a kivárás a leglogikusabb döntés.
Magyarország kockázati megítélése szempontból pozitív fejlemény volt, hogy a forint euróval szembeni árfolyama az elmúlt hetekben a 290-es szint környékén stabilizálódott, illetve hogy folytatódott a magyar CDS-árak csökkenése is.
Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a monetáris tanács.
