“Tisztelettel köszönjük érdeklődésüket, de az Önök által felkínált lehetőséggel nem kívánunk élni” – kelt 2012. január 31. “Tisztelettel köszönjük érdeklődésüket, de az Önök által felkínált lehetőséggel nem kívánunk élni” – kelt 2012. február 14.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) ugyanazt a választ adta, noha a Népszava először a plágiumgyanús kisdoktori dolgozat születésének körülményeit, majd Schmitt Pál esetleges távozását firtatta. A lap szerint a kabinet és a Fidesz azért nem beszél a botrányról, mert már elkezdődött a háttérben a helyezkedés.
Többen jelzésértékűnek tartották, hogy Bayer Zsolt (az Orbán Viktort támogató Békemenetet szervező, Fidesz-alapító publicista) a Heti Válasznak a minap azt mondta, nem mondhatja, hogy rendben van a történet. „Ha erre legyintünk, akkor mit mondunk a végzős egyetemistának, aki bejelentkezett Phd-ra? Control C, control V, aztán doktor leszel, kisfiam? Vagy mégis mit?” – tette fel a kérdést Bayer arra válaszul, hiányozna-e neki Schmitt Pál, ha lemondana.
A korábbi lapinformációk szerint Orbán Viktor fejében Schmitt lehetséges utódaként Martonyi János külügyminiszter és Pálinkás József MTA-elnök is ott van. Martonyi jelölését – akárcsak Schmittét – Kövér László házelnök, volt titkosszolgálati miniszter ellenzi. A lap által meg nem nevezett fideszesek szerint nem kizárt, hogy Kövér maga aspirál az elnöki posztra.
A Népszava szerint itt kétfelé ágazik a történet, de mindkét verzióban Orbán a kulcsszereplő. Ha a miniszterelnök maga akar államfő lenni, akkor addig akár a Sándor-palotában maradhatna Schmitt is vagy átmenetileg jöhetne Martonyi. Ha viszont Orbán miniszterelnök maradna, akkor megbízható, fajsúlyos szövetségese lehetne Kövér, ám a miniszterelnök és a házelnök között a Népszava szerint jelenleg csöppet sem rózsás a viszony.
Az elnök bármikor lemondhat
Összeférhetetlenség vagy az alkotmány megsértése – ezekben az esetekben fosztható meg a köztársasági elnök a pozíciójától. Lemondani azonban bármikor lemondhat, utódjának pedig még csak büntetlen előélettel sem kell rendelkeznie.
Kolláth György alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök leváltását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, és a parlament kétharmada dönt róla, de ez ritka eset a demokráciában, gyakoribb az önkéntes lemondás. „A magyar köztársaság elnöke lemondhat, indoklás nélkül. Ezt egy átmeneti időszak követi, amelyben az országgyűlés elnöke lát el helyettes funkciót. Lehetséges, hogy nálunk is ezzel kell számolni” – fogalmazott az alkotmányjogász.
Az új alaptörvény egyébként a korábbihoz képest eltérően rendelkezik az utódlás kérdéséről. 3 helyett csak két feltételt szab. 35 éves életkort és magyar állampolgárságot, vagyis a büntetlen előélet kimaradt az új alkotmány rendelkezései közül.
