A kormányfő honlapján immár nem érhető el a „Nemzeti ügyek politikája”. A múltba révedni szándékozó érdeklődőt átirányítják onnan a Fidesz oldalára, ahol csak hosszas keresgélés után nyitható meg a 2010-es alapmű, a dokumentum, amely megalapozta a Nemzeti Együttműködés Programját. Mivel Kövér László a “Nemzeti ügyek politikája” címet viselő brosúrát a Fidesz hivatalos programjának nevezte, érdemes felidézni, ki és mit ígért.
Orbán Viktor például olyan kormányt, amely „odafigyel az emberekre, meghallgatja őket, tiszteletben tartja a különbözőségüket, megérti a problémáikat”. (Két év elteltével ott tartunk, hogy az ellenzék szerint a kormány cenzúrázza március 15-ét. A kormányfői szóvivő szerint a területfoglalás csak a tervezés része.)
A miniszterelnök 2010-ben a munkát, az otthont, a családot és az egészséget jelölte meg mindenki számára fontos értékként. Ide sorolta a rendet is, azzal a megkötéssel, hogy az „csak annak nem érték, akinek nem tisztességesek a szándékai, a zavarosban szeret halászni vagy az ököljog híve”.
Hajrá Magyarország! Innen szép nyerni Fotó: AFP
„Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen, amelyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, és amely képes helyreállítani Magyarország tekintélyét, hogy újra tisztelet övezze a világban. Ha ilyen vezetése lesz az országnak, akkor Magyarországnak ismét lesz hitele és nemzetközi befolyása” – írta Orbán Viktor.
A kormányfő két éve reális célnak nevezte, hogy a magyarok tisztességes bérből éljenek, gondoskodjanak családjukról. (A számok szerint a személyi jövedelemadó módosítása valóban hatásos volt, csaknem 250 milliárd forint maradt az átlag felett keresőknél.) Olyan oktatási rendszert ígért, „amely megfelel a magas nyugati normáknak és a gazdaság elvárásainak. Olyan egészségügyi ellátást, amely elérhető és hatékony”. (Ehhez képest Orbán Viktor akár 2008-as érveit is felsőoktatási reformja ellen fordíthatná. A keretszámok megvágása még piaci igényeket sem szolgál.)
Orbán Viktor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hivatkozva olyan alkotmányról írt, amelyben „elsők között szerepel a munkához való jog, a szociális biztonsághoz, a személyes biztonsághoz való jog, valamint az egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog”. (Ehhez képest a nemzetközi bírálatoknál is szomorúbb, ha Gyurcsány Ferenc keresi arra választ, diktátor-e Orbán Viktor.)
„A magyarok megérdemlik, hogy erős kormányuk legyen, amely képes ezt a politikát megvalósítani és helyreállítani az ország nemzetközi tekintélyét. Ennek érdekében a nemzeti ügyek kormányának fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erősebb kapcsolatokat teremteni Amerikával és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, s hazánkat meghatározó szereplővé tenni egy közép-európai együttműködésben. Olyan kormány kell, amely képes ösztönözni a nemzetközi befektetéseket azzal, hogy bebizonyítja, komolyan vesszük a munkahelyteremtést, és lehetővé tesszük, hogy a vállalkozók befektessenek, gyarapodjanak nálunk.”
Orbán Viktor 2010-ben hitt abban, hogy képes lesz „közös értékeinket a nemzeti ügyek politikáját megvalósító, erős kormányzással érvényesíteni, és akkor Magyarországot ismét tisztelni fogja a világ”. (Ehhez képest a napokban a kormányfő valódi Canossa-járásra kényszerült Brüsszelben.)
Nem kapott bizalmat az unortodox gazdaságpolitikája Fotó: MTI
A kilencvenöt oldalas programban (Nemzeti ügyek politikája) Matolcsy György egyebek mellett azt írta, hogy “az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség”. (A magyar munkaadók 22 százaléka 2012-re ugyanakkkor létszámleépítést tervez, és mindössze 8 százalékuk mondta, hogy új dolgozókat venne fel.)
A Fidesz-program közbiztonsággal és igazságszolgáltatással foglalkozó részében Lázár János még a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként kiemelten foglalkozott az elszámoltatással. Vállalta, hogy az akkorinál vonzóbbá teszi a rendőri pályát. A program szerint meg akarták erősíteni a rendőrséget, háromezer-ötszáz új egyenruhás felvételével el akarták érni, hogy egyetlen település se maradjon rendőr nélkül.
Az egészségügyről szóló rész szerint a Fidesz alapcélként felére akarta csökkenteni a kórházi várólisták hosszát, javítani kívánt az ellátás minőségén. Problémának nevezte a program, hogy a háziorvosi munkaidő jelentős része adminisztrációra megy, az orvosok átlagéletkora magas, a praxisok állami támogatása nem kielégítő. Ezenkívül megemlíti a program, hogy elengedhetetlen a méltó bérezés, a külföldre távozottak hazacsábítása, a frissen végzett orvosi egyetemisták megtartása. (A kórházszövetség szerint a helyzet oly súlyos, hogy a várólistákat már csak akkor lehet kurtítani, ha a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is lenne lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására.)
A szociális intézkedésekről szóló tervekben a Fidesz a családot középpontba állító politikát ígért. A fő cél az volt, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon. (A Központi Statisztika Hivatal legfrissebb jelentése szerint gyorsult a népesség fogyása, tavaly huszonhatezerrel lettünk kevesebben).
“Európai szabadságot és jólétet ígért” Fotó: Kummer János
A demokratikus normákról szóló részben Navracsics Tibor még frakcióvezetőként írt arról, hogy a szocialista kormány megrendítette a demokráciába és a jogállamba vetett bizalmat, amelyet a Fidesz szeretett volna helyreállítani. Programja szerint a Fidesz “az európai szabadságot és jólétet” ígérte. A választók „véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel, hanem a megoldás maga”. A program általában ígért olyan kormányzást, amelyben az állampolgárokat “nem alattvalónak tekintik”, hanem példát mutatnak nekik a mindennapi életükhöz.
