Hiába szerettünk volna vásárolni néger babát, nem jártunk sikerrel, mindenhol azt a választ kaptuk, hogy azért nem forgalmaznak, mert nincs rá igény. Elvétve látni ugyan enyhén barna bőrű babát, de azok általában valamelyik mesehőshöz köthetők. A jól ismert indián törzsből való Pocahontason vagy éppen a kínai Mulánon kívül nem nagyon akad „nemzetiséghez” köthető baba a piacon. Cigány babáról nem is beszélve.
Fotó: AFP
„Fontosnak tartom, hogy a gyermekeinket megtanítsuk álmodni. Mert a képzeletünkben minden lehetséges” – vallja Nótár Ilona, a Tudatos Családtervezés Program szakmai vezetője.
Szerinte aki nem mer álmodni, az a későbbiekben nem fog megvalósítani semmit, csak elfogadja a társadalom és a maga állította falakat. Az álmokhoz nagyon fontosak a játékok, a rajz, a mese, a képzelet. „Nekem is van két kislányom, akiknek gyakran mondok cigány népmeséket, cigányos történeteket és mindig odafigyelek, hogy a főhősök ne kifejezetten a sztenderd szőke, kék szemű, csontváz, nagy mellű Barbie babák legyenek, mert akkor ez lenne számukra az evidencia, a követendő példa.”
Roma ember lévén Ilona arra törekedett, hogy a gyerekei játékai között a Barbie babák ne legyenek jelen, vagy ha mégis arra volt igény, akkor az általában barna bőrű, barna hajú vagy fekete baba legyen. Nagyon fontos, hogy a tradíció, a kultúra megjelenjen a játékokban, hiszen a gyermekek ezek segítségével építik fel a valóságot. Ez által úgy érezhetik, hogy a kultúrájuk, a tradíciójuk jó, a többség elfogadja ezt, és büszkék lehetnek rá, hogy például a cigány nép részei – mondta Ilona.
Szegény, aki beszűkítve él
Jó, ha van néger, kínai, cigány és mindenféle baba – mert ez a valóság, és szegény, aki beszűkítve él – vélekedett Vekerdy Tamás gyermekpszichológus az FN24 nek.
Vekerdy szerint nincs arra szükség, hogy megkülönböztessünk gyereket a gyerektől. „A cigány gyerek nem más gyerek – mint a te gyereked…” Vagyis az érdeklődése sem feltétlen más.
„A cigány gyerek nem más gyerek – mint a te gyereked…”
Fotó: AFP
Sztajkó József cigány babakészítő az FN24-nek elmondta: már évek óta foglalkozik a cigány történelem vonulásának megalkotásával, amit rendszerint kiállításokon lehet megtekinteni. József maga varrja a cigányviseletet a babáknak, valamint a hajukat és az arcukat is maga festi. Nagyon fontosnak tartja, hogy azokat a csodálatos szakmákat, amiket a cigányok végeztek, megmutassa. „ A cigányok anno teknőt vájtak, vályogtéglát készítettek, kerékgyártók és nem utolsósorban kovácsok voltak.”
Sajnos ezek a babák nagyon drágák, amiket nem mindenki tud megfizetni. Ezért is inkább csak kiállításokon szerepelteti őket. Egy baba körülbelül másfél-két nap alatt készül el, és15-20 ezer forintba kerül.
Nem keresik?
Igény viszont hiába lenne rá, ha a játékkereskedésekbe csak elvétve lehet látni akár néger babát vagy éppen kínait, a cigány babáról nem is beszélve. Megkérdeztük Magyarország egyik legnagyobb játékkereskedését is, a REGIO Kft.-t, hogy forgalmaznak-e valamilyen nemzetiséghez fűződő babát. A kereskedés szerint azért nem, mert nincs rá kereslet, álláspontjuk szerint, ha többen tartanának igényt akár cigányt vagy kínait megformáló babára, akkor elgondolkodnának a forgalmazásán. Igaz, arra nem kaptunk választ, honnan veszik, hogy nincs rá kereslet.
Otthonról hozzák
Arra a kérdésünkre, hogy munkája során találkozott-e olyan jelenséggel, ahol a szülők tudatosan nevelik a gyereket, például a romák vagy a kínaiak ellen, Vekerdy Tamás azt mondta, hogy igen: „Zsidózást, cigányozást otthonról hoznak a gyerekek – csak mondják, szajkózzák, azt se tudják mit jelent.” A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy amit mi a mi kisebbségeinkről mondunk – pontosan azokat mondják a szlovák vagy a román nacionalisták és szélsőségesek az ott élő magyarokról.
Pálmainé Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem romológia tanára írta meg az első beás tankönyvet, amibe számos cigány mese is belekerült. Anna az FN24-nek elmondta, az első meséket az Ormánságban idős beás emberek körében gyűjtötte Kovalcsik Katalinnal. „Az identitás megerősödésében és a nyelv tanulásához mindenképpen fontosak a mesék, melynek tartalma érdekel minden roma és nem roma hallgatót egyaránt.”
