Ön azt állította hétfő déli sajtótájékoztatóján, ha Kövér László akár csak késlelteti az egyelőre Demokrata Pártnak nevezett Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának megalakulását, az nem más, mint gazemberség és a jogállam elleni támadás. Kövér közben hazaüzente Dél-Amerikából: csak október végi hazaérkezését követően veszi napirendre az ügyet. Ez most gazemberség.
Már most teljesen bizonyosan az, hiszen a turnézó házelnök nem hajlandó ellátni alkotmányos feladatát.
Ellátja ő. Novemberben. Addig meg egy másik feladatát látja el.
Ha egy közjogi tisztségben álló vezető akadályoztatva van, akkor a helyettese intézi a dolgokat. Vagyis Lezsák Sándor alelnöknek még hétfő délelőtt intézkednie kellett volna. Hogy ezt nem tette, annak oka sanda politikai szándék. Csupán annyi a feladat, hogy a patkó szélén tíz helyet biztosítsanak az új frakciónak. Egy informatikusnak tíz perc munka átállítani a parlamenti szavazógépet. A parlament is ülésezik, annak ellenére, hogy Kövér külföldön tartózkodik, hiszen a helyettes ott helyettesíti őt. Nemcsak a teremben kéne ezt tennie, hanem minden más hivatalos ügyben is. Sandaság.
”Lázár helyett inkább Kövér sajtófőnökére figyelek”
Fotó: Kummer János
Egy ilyen döntés előtt Kövér, gondolom, tanulmányozza a házszabályt.
Nincs mit tanulmányozni rajta, hiszen minden törvényesen zajlott. A frakció létezik, működik, a házvezetés dolga biztosítani a feltételeket.
Más másként látja ezt. Az viszont jó jel az önök számára, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője üdvözölte az új képviselőcsoportot. Mondjuk az ő helyében én is örülnék, ha szakadna a legnagyobb ellenzéki erő.
Lázár helyett inkább Kövér sajtófőnökére figyelek, aki hétfőn azt írta: Kövér László később foglalkozik majd a kilépettek ügyével. Kilépettek? Úgy tetszik, szövegértési gondjai támadtak a házelnöknek. Hiszen mi nem kiléptünk a szocialista párt frakciójából – ami azzal járt volna, hogy fél évet a függetlenek között kell töltenünk -, hanem új frakciót alapítottunk. Az elmúlt másfél év kormányzását látva okkal számolunk azzal, hogy Kövér nem fogja betartani a parlament szabályait.
Ön azt állította, ha az ülésteremben nem politizálhatnak, majd a folyosón dolgoznak. Hétfő délután kerestem önöket odakint, de sehol nem leltem. Merre jártak?
Keddre és a későbbi napokra vonatkozik ez a mondat. Ha a házelnökség nem végzi el a feladatát, kedd után nemzetközi fórumokhoz – elsősorban az EU-hoz és az Európa Tanácshoz – fordulunk.
Kiállnak a folyosóra, esetleg körbeülnek egy szőnyeget, és ott beszélik meg az aktuális törvényjavaslatokat?
Ha bent nem dolgozhatunk, máshol kell helyet keresnünk.
A folyosón?
Ez technikai kérdés. A folyosón majd sajtótájékoztatót tartunk.
Csizmadia Ervin írta szombaton az FN-en, hogy szerinte Gyurcsány – azzal, hogy pártszövetséggel lépne fel a kétharmad ellen – a Fidesz 1994-es technikáját kopírozza.
Nem kopírozunk senkit. Már az MSZP platformjakként is azt mondjuk, új törésvonal alakult ki a magyar belpolitikában: a konzervatív-szocialista-liberális leosztást a demokraták versus nem demokraták váltja.
A Demokratikus Koalíció azt állítja, hogy nyugatos, polgári, balközép pártot épít. Közben hírbe hozták önöket a volt szabad demokrata Kuncze Gáborral, a volt MDF-es Kerékbárczy Szabolccsal és a volt szocialista Bokros Lajossal. Kuncze a nyugatos, Kerékbárczy a polgári, Bokros a balközép?
Konkrét nevekkel nem tárgyaltunk, mert nem politikusokkal, hanem szavazókkal kell koalíciót kötni. Amit majd nyilván fémjeleznek nevek.
”Attila mondott pár mondatot, sok sikert kívánt a munkánkhoz”
Fotó: Kummer János
Az említett három politikus beférne az önök pártjába?
Minden Orbánnal szembeni demokrata befér. Sok csatlakozóra számítunk. Bonyolult dolog a pártalapítás, csak november végén, december elején jutunk a végére.
Hogy fér bele ennyi minden egyetlen pártba?
Az a liberalizmus, amit Kuncze és az a költségvetési fegyelem, amit Bokros képvisel, nagyon közel áll hozzánk. Kerékbárczy pedig ott volt az alakuló ülésünkön, ezzel is demonstrálva, hogy fontosnak tartja a demokraták összefogását.
Az említett urak érdeklődtek önöknél?
Nem tárgyaltunk senkivel.
Érdeklődtek?
Ez a következő időszak feladata.
Miért vártak mostanáig a szakítással?
Teljesítettük a vállalásunkat. Tavaly október huszonkettedikén azt ígértük, teszünk egy kísérletet az MSZP teljes átalakítására. A kísérlet sikertelennek bizonyult, nem tudtuk rávenni a szocialista pártot, hogy az általunk javasolt irányba vigyük tovább a közös politikát.
Mesterházy már tavaly októberben arról beszélt az FN-nek, hogy év végéig rendet tesz a pártban. Értsd: háttérbe szorítja Gyurcsány törekvéseit. Következésképpen az önök sikeréhez le kellett volna váltani a pártelnököt. Nyilván Gyurcsányra. Nem túl nehéz ezt az egészet szimpla hatalmi harcként értékelni.
Gyurcsány Ferenc legalább hússzor nyilvánosan kijelentette, hogy nem akar az MSZP elnöke lenni. Ellenben pártszavazást kezdeményeztünk, melyen elsöprő, négyötödös többséget kaptak a javaslataink.
Miközben a párttagság negyede sem szavazott.
Ők a tagság aktív része. Az ezt követő pártkongresszuson viszont a javaslataink csupán töredéke szerepelt. Ez azt mutatja, hogy a tagság és a vezetés véleménye ezekben a dolgokban eltér. Mi pedig nem tudtunk másképpen viselkedni, kizárólag a tagság akarata szerint.
Gyurcsány Ferenc ma Magyarország egyik legismertebb, egyúttal legellentmondásosabb és – a közvélemény-kutatások szerint – legellenszenvesebb politikusa. Mi következik ebből az önök pártja számára? Milyen stratégia és milyen jövőkép?
Nézze, nem túl bonyolult dolog ez. Ma Magyarországon nincs népszerű politikus. A legnépszerűbb politikus a legkevésbé népszerűtlen, a maga harmincvalahány pontjával pár éve a legjobb húszba sem fért volna be. Egyébként a Medián múlt héten megjelent kutatása szerint Gyurcsány Ferenc népszerűsége nyolc százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.
Nézzük meg majd a többiek adatait is. De ha nőtt is Gyurcsány népszerűsége, miközben sokan bálványozzák őt, az ország felének szemében valószínűleg mindig is elfogadhatatlan marad. Ilyen személyiségre stabil kispárt alapítható?
Mi egy parlamenti többséggel rendelkező koalíciót szeretnénk csinálni. Demokraták széles összefogására számítunk, – pártokra, civilszervezetekre, – amely képes leváltani Orbán Viktor rendszerét.
Jelezte ön a sajtótájékoztatón, hogy barátságban, mosolyogva váltak el a MSZP-től. Ami az iméntiek fényében legalábbis meglepő. Hacsak nem a megkönnyebbülés mosolya ült ki Mesterházyék arcára. Hogy volt az a frakcióülés? Pusziszkodás, ölelgetés, vállveregetés?
Attila mondott pár mondatot, sok sikert kívánt a munkánkhoz, miután mi is sok sikert kívántunk az ő munkájukhoz. Végül kézfogásokkal távoztunk, végig, végig, ahogy kimentünk. Így kell ezt csinálni.
