Múlt hét csütörtökön a közigazgatási államtitkári értekezlet már elfogadta, így akár már kedden a kormány elé kerülhet az új köznevelési törvény és az új felsőoktatási törvény. Ezután már csak a parlamentben lehet szó azok módosításáról. A törvényhozás mai gyakorlata szerint azonban nem sok esélye van a törvények jelentős megváltoztatásának. Ez különösen olyan szempontból érdekes, hogy a köznevelési törvényhez az államtitkárság október 25-ig várja a hozzászólásokat. Azaz, ha komolyan gondolná, hogy beépíti a véleményeket, akkor egy kedd esti javaslatot már az aznap reggel tárgyalt törvénybe be kellene építenie.
Ennek ellenére – vagy épp ezért – egyre több tiltakozási akcióról hallani. Aláírásgyűjtésbe kezdtek például a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dolgozói. Felhívásukban az új köznevelési törvénytervezet megváltoztatását, nemzeti oktatási kerekasztal összehívását, illetve a tervezet elfogadásának elhalasztását követelik. A részletes indoklást is tartalmazó felhívást az ország összes általános iskolájának és középiskolájának megküldték aláírásra, amelyhez november 2-ig lehet csatlakozni.
Az aláírásokat tartalmazó “csomagot” eljuttatják az Országgyűlés elnökének. A dokumentumban részletesen kifejtik, hogy szerintük miért hamisak a törvénytervezet azon állításai, amelyek szerint a jogszabály elfogadása után növekedne az oktatási intézmények és a pedagógusok önállósága, javulna az iskolarendszer eredményessége és húzóerővé válna a tudás.
Közben – a különböző politikai-szakmai érdekek becsatornázójává, a tiltakozások egyik legfőbb szervezőerejévé előlépett közösségi oldalon – a Facebookon is rendre jelennek meg a Hoffmann-törvényt ellenző csoportok, oldalak.
A néhány napja oktatáskutatókból, pedagógusképzők oktatóiból, és más szakemberekből alakult „Tiltakozunk a köznevelési törvény elfogadása ellen” – csoport többek között felvetette, hogy létre kellene hozni a hivatalosan működő, – és a köznevelési törvényt múlt héten nagy többséggel elfogadó – OKNT mellett egy alternatív Köznevelési Tanácsot. Ugyanez a csoport azon is gondolkodik, hogyan lehetne valós szakmai párbeszédet lefolytatni a különböző felfogást valló, hiteles pedagógiai kutatók között, továbbá azon, milyen fórumokkal, akciókkal lehetne a tiltakozásuknak érvényt szerezni.
Mint korábban megírtuk, az Equity – Méltányos Közoktatásért Egyesület a miniszterelnöknek, a humánminisztérium vezetőinek, illetve kormánypárti oktatáspolitikusnak juttat el napról-napra a törvényt érintő szakmai anyagokat. A hétfői „9. lecke” például arról szól, hogy az általuk „a méltányosság iránti tudatos közöny törvényének” nevezett tervezetben rögzített kislétszámú osztályokkal (amelyet a még nem iskolaérett, de már iskoláskorúak számára szervezne a jogszabály), a terv egy pedagógiailag túlhaladott, szegregáló oktatásszervezési módot hozna vissza a magyar oktatási rendszerbe.
Megalakult egy szülői tiltakozó fórum is. Mint írják, „A megfélemlített, állásukért aggódó pedagógusokra nem számíthatunk. Végre nekünk, szülőknek kell kezünkbe vennünk gyerekeink jövőjét – saját jövőnket”.
Van egy csoport „Tiltakozunk a közoktatás eszetlen átalakítása ellen” elnevezéssel, amely szerint a Széll Kálmán Terv alapján olyan új közoktatás jön létre, ahol a fiatalokat képzettség nélkül teszik az utcára, ész nélkül államosítják az iskolákat, veszélybe kerül az egész középfokú oktatás.
A szakszervezetek, a politikai ellenzék, és néhány kormánypárti politikus, az akadémia tiltakozása mellett tehát egyre határozottabb alakot öltenek a civil tiltakozások is. Mint ahogy egyre határozottabb alakot ölt Hoffmann Rózsa törvényei is, amiket a tervek szerint még novemberben elfogad a parlament.
