Kerekes László, aki egyúttal az AkzoNobel Közép-Európa Dél vezérigazgatója is, a HEBC 2011-es jelentését bemutatva az ülésen kifejtette, a hosszú távon kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet megteremtése alapfeltétele az ország fejlõdésének és versenyképességének. Ha megfelelõ országstratégiát dolgoznak ki, ahhoz a vállalatok is hozzáigazíthatják a maguk stratégiáit, és így valóban kiszámítható környezet jöhet létre – fogalmazott.
Mint kiemelte, a HEBC minden olyan adórendszert támogat, amely egyszerû, egységes, jól kommunikált, profitalapú, nem tartalmaz kivételeket és nem torzítja a versenyfeltételeket.
Benedict Laux, a Philips Central South East Europe vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatóság, a versenyképesség és az országimázs egymással szorosan összefüggõ tényezõk. A bizalom felépítése hosszas folyamat, és egy pillanat alatt elveszíthetõ – mondta, hozzátéve: a HEBC cégek anyavállalatainak tapasztalatai szerint az utóbbi idõben romlott Magyarország nemzetközi megítélése.
Az Országgyûlés európai ügyek bizottságának ülése, ahol a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2011. évi Kiszámíthatóság és versenyképesség címû jelentését vitatják meg. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Ferenczi Tamás, a British Telecom Hungary ügyvezetõ igazgatója üdvözölte a kormány szándékát az oktatási rendszer átalakítására, fejlesztésére. Úgy vélte, a felsõoktatás jelenleg nem veszi figyelembe kellõ mértékben a piac igényeit. Szorgalmazta a mérnökképzés támogatását és az oktatás gyakorlatorientáltabbá tételét, továbbá arra is kitért, hogy a társadalom idegennyelv-tudása “aggasztóan alacsony”, ami akadálya a mobilitásnak és a versenyképességnek.
Megoldás lehetne a bevándorlók vonzása?
Pécsi-Szabó Miklós, a HEBC tiszteletbeli tagja a kormánynak a foglalkoztatás növelését célzó szándékát méltatta. Úgy látta, a születések alacsony száma komoly korlátja a munkaerõpiac bõvülésének, emellett pedig a szakemberhiány és az elöregedõ népesség problémáját is kezelni kell. Nem szükséges mindenkit a diploma elérésére ösztönözni – tette hozzá.
Kerekes László is azt hangsúlyozta, hogy a belsõ demográfiai helyzet miatt elengedhetetlen a hatékony bevándorlási stratégia.
Balczó Zoltán (Jobbik) azonban úgy fogalmazott, a bevándorlás valóban orvosolhatja a csökkenõ népesség problémáját, de azzal “csínján kell bánni”. Mint mondta, nem kell mindenkinek diplomát szereznie, és az utóbbi idõben a diplomát szerzõk nagy száma miatt az el is értéktelenedett, de a felsõoktatási intézmények száma véleménye szerint nem túlzott. Hozzátette: pártja nem “multiellenes”.
Tükröt tart hazánknak a Magyar Európai Üzleti Tanács
Pécsi-Szabó Miklós Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnökének érdeklõdésére kifejtette, a Duna-stratégiában az öntözésnek is nagy szerepet kell kapnia, mert jelenleg “a gazdag vízkincset hagyjuk átfolyni” az országon, holott azt a mezõgazdaságban hasznosítani lehetne.
Takács János, az Electrolux közép-európai igazgatója az elsõ félévi magyar EU-elnökséget értékelve kijelentette, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása komoly siker, amely gazdasági szempontból is igen fontos. A legjelentõsebb eredménynek mindemellett azt tartotta, hogy az elnökség elõtérbe helyezte az “uniós tagság érzését”.
Takács János Ivanics Ferenc kérdésére elmondta, vállalatánál 50 százalék felett van a magyar beszállítók aránya, ezen arány növekedésének azonban korlátja lehet, hogy egyes szükséges iparágak Magyarországon soha nem léteztek vagy mára “kihaltak”. A multinacionális vállalatok által kapott állami támogatások jó része a beszállítókhoz kerül – tette hozzá Balczó Zoltán kérdésére reagálva.
Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezetõ igazgatója a korrupció elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta, melyet – mint mondta – a HEBC is támogat. Hörcsik Richárd, a bizottság elnöke az ülésen úgy fogalmazott, a HEBC jelentése olyan, mint egy tükör: megmutatja, hogyan áll Magyarország.
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. A HEBC 15 tagvállalatának összesített nettó árbevétele 2010-ben közel 3500 milliárd forint, alkalmazottainak száma pedig csaknem 18 ezer fõ volt. A HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentés kiadása, amelynek célja, hogy a szervezet tagjai saját tapasztalataik alapján hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez.
