Somfai Ágnes LMP-s képviselõ a rendelet visszavonását kérve utalt az ombudsman két héttel ezelõtti indítványára, amelyben Szabó Máté arra hívta fel a közgyûlést, hogy 60 napon belül vonja vissza azt a rendeletét, amelyben a fõváros szabálysértéssé nyilvánította az emberek életvitelszerû közterületi tartózkodását.
Tarlós István azt közölte: nem értenek egyet az ombudsman véleményével. Jelezte: az ombudsman nem hatóság, így csak ajánlásokat tehet. A fõpolgármester azt mondta, sajnálja, de tudomásul veszi Somfai Ágnes döntését.
Somfai Ágnes a bejelentését a “fûtött utca program” közgyûlési vitájában tette. Az ellenzéki képviselõ azt vetette fel: ha van 400 millió forintja a fõvárosnak a hajléktalanellátásra, akkor az éjjeli menedékhelyek kialakítása a legjobb cél, vagy ezt a forrást jobban is el lehetne költeni.
Horváth Csaba MSZP-s frakcióvezetõ arra hívta fel a figyelmet, hogy a fõvárosnak vissza kellene állítania a díjhátralékosokat segítõ támogatási rendszerét. Elmondta, korábban éves szinten 80 ezer családnak biztosítottak “mentõövet”, hogy ne kerüljenek az utcára.
Tarlós István válaszában egyebek mellett arról beszélt, hogy a korábbi szocialista kormányok idõszaka alatt adósodtak el devizában a családok. Elmondta azt is, a fõváros különbözõ intézményeiben jelenleg ötszáz hajléktalan dolgozik, közöttük van olyan is, akinek a lakhatását is biztosítani tudták. A fõpolgármester arra is kitért, hogy szerinte a “hajléktalanbûnözésrõl” szóló szavait “túlreagálták”. Szerinte a kifejezés ugyanúgy nem általánosító minden hajléktalanra, ahogy például a fehérgalléros bûnözés esetében sem.
A közgyûlés végül 30 igen és 3 LMP-s tartózkodás mellett elfogadta a fûtött utca programot. Ennek lényege, hogy három fõvárosi ingatlant alakítanak át éjjeli menedékhellyé, ahol 280-350 hajléktalant tudnak majd elhelyezni, várhatóan még az idén.
Az elõterjesztés szerint “a program nyújtotta lehetõség igénybevétele önkéntességen alapul, ugyanakkor a közterületrõl elszállított hajléktalan emberek elhelyezése is lehetséges”.
