Az RTL híradónak több bank ügyfele is jelezte, pénzintézete emeli a hitele kamatát. A magyarázat legtöbbször az, hogy a banknak nõtt a kockázata, drágábban jut forráshoz.
Ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint valós ok lehet. A Bankszövetségnél nem nyilatkoztak, csak annyit mondtak, az utóbbi idõben nõttek a kockázataik. Ráadásul a magyar bankok drágábban jutnak pénzhez, mert az utóbbi években soha nem volt olyan magas az úgynevezett országkockázati felár, mint most. Ez jelzi azt, hogy külföldön mennyire tartanak megbízhatónak egy országot. A lengyelek kockázati felára most 200 bázispont alatt van, Magyarországé 430 felett.
„Hogyha ezek bizonyíthatóan neki is nagyobb költséget jelentenek, azt át tudja hárítani a fogyasztóra, tehát ez a forrásköltségek drágulásaként megjelenik” – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivõje.
Egy átlagos hitelnél, ha fél százalékkal emelkedik a kamat, az 4 százalékos drágulást jelent a törlesztõrészletekben. Ha közben még a forint is romlik, tegyük fel 5 százalékot, az már 10 százalékkal magasabb részletet jelent. A jogszabályok azonban nem csak a kamatok emelését, hanem a csökkentését is szabályozzák. Vagyis, ha a kockázatok csökkennek, akkor a kamatot is csökkenteni kell.
MNB: forintban nettó hitelfelvevõ a lakosság
A háztartások forintban júliusban is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, devizában viszont az elõzõ hónapokhoz hasonlóan nettó hiteltörlesztõk voltak, többet törlesztettek, mint amennyi hitelt felvettek – közölte a jegybank.
A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredõen 22,6 milliárd forinttal mérséklõdött. Ezen belül a forinthitel-felvétel 14,4 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya ugyanakkor – az átértékelõdés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – 37 milliárd forinttal csökkent. A lakosság betétállománya 47,7 milliárd forinttal nõtt júliusban: 54 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 6,6 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás eredõjeként.
