Schmitt Pál köztársasági elnök Martonyi János külügyminiszter előterjesztésére úgy döntött, hogy Magyarország nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesít:
Szamoával,
Kiribatival,
Palauval,
Nauruval,
Vanuatuval,
Tuvaluval,
Tongával,
a Marshall-szigetekkel,
a Salamon-szigetekkel,
Mikronéziával és
Pápua Új-Guineával.
A Külügyminisztérium korábban egyébként azt közölte, hogy örömmel fogadták a közeledést az óceániai szigetcsoportok. A kormány május végén döntött arról, hogy nagyköveti szintű kapcsolatot létesít az apró szigetekkel, ami azonban nem azt jelenti, hogy a felsorolt országokban diplomáciai képviselet lesz, várhatóan a canberrai nagykövetet fogják akkreditálni.
Kell a kétharmad
Magyarország nem azért keresi a kapcsolatot, mert a kókuszdió-kereskedelem régiós bástyája akar lenni. Az óceániai szigetekkel jobban tudja érvényesíteni külpolitikai törekvéseit. Leegyszerűsítve, Magyarország az ENSZ BT nem állandó tagságára pályázik, amihez a tagállamok kétharmados támogatása kell és Naurunak ugyanúgy egy voksa van, mint az Egyesült Államoknak. A kétharmad miatt nemcsak Óceániában építi kapcsolatait a kormány, májusban létesített diplomáciai kapcsolatot a karibi térségben található St. Kitts és Nevis Államszövetséggel.
Magyarországnak egyébként összesen 79 államban van nagykövetsége, 89 helyen konzulátusa vagy főkonzulátusa és világszerte 224 tiszteletbeli konzul képviseli hazánkat.
