A magyarok 19 százaléka máris kárvallottja a hiteleseket sújtó devizaingadozásoknak, a megkérdezettek 35 százaléka viszont azt válaszolta, rokonai és barátai között sincs olyan, aki izgulna a dráguló deviza miatt. Az eladósodottság különösen érinti a harmincas korosztályt; 34 százalék vett fel devizaalapú hitelt.
Az adósok között is nagyok a különbségek: felük nélkülözések között él, harmaduk gond nélkül elboldogul. A többség szerint a kormány lehetőségei korlátozottak, a megkérdezettek fele mégis újabb lépéseket vár a hitelesek védelmében és 42 százalék még bízik is ezekben. A kormánypártok híveinek körében ez a szám 68 százalék, és az ellenzéket támogatók is inkább megosztottak a kérdésben, mint elutasítók. Az MSZP-hívek 40 százaléka optimista, 36 százaléka pesszimista, a Jobbik táborában 42–45, az LMP-sek között pedig 41–48 százalék az arány.
Jelenleg a magyarok 51 százaléka hátrányosnak tartaná az euró bevezetését, csak 27 százalék szerint lenne előnyös a mielőbbi csatlakozás. Az állam eladósodása kapcsán a válaszadók 63 százaléka mondta azt, hogy nagyobb részben vagy teljesen a korábbi kormányok hibája, 27 százalék okolta a világgazdasági válságot.
Az egyik legkiszolgáltatottabb csoport, a devizahitelesek kétharmada szerint is kisebb részben okolhatóak a nemzetközi gazdasági válság hatásai (66 százalék). A szocialistákkal rokonszenvezők 41 százaléka is elismeri a korábbi kormányok hibáját. Kevésbé meglepő, hogy az előbbi véleményt osztja a kormánypártiak 77 és a Jobbik szimpatizánsainak 64 százaléka. Az LMP táborának fele inkább megengedő ebben a kérdésben.
A korábbi kormányoknak a megkérdezettek 56 százaléka szerint büntetőjogi felelőssége is van az államadósság nagymértékű növekedésében. A felelősségre vonás lehetőségének keresését a Fidesz-hívek 70, a Jobbik-szimpatizánsok 54, de az MSZP táborának 45 százaléka is támogatja.
A Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása 2011. augusztus 1-4. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, telefonos megkérdezésével.
