Újabb fordulatot vett az önkormányzati törvény koncepciója körüli kormányzati egyeztetés: Pintér Sándor belügyminiszter külön kérésére a kormány tegnapi ülésén mégis napirendre vették az új önkormányzati törvény tervezetét. A Magyar Nemzet úgy tudja, a részleteket Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ma jelenti be.
Több kormányzati forrás kedden még azt mondta a lapnak, „nagyon meglepődne”, ha a kormány elé kerülne a tervezet. Az eredeti menetrendnek megfelelően azonban mégis áttekintették a különböző stratégiai területeket érintő feladatmegosztások lehetséges irányait, és szóba kerültek az egészségüggyel, az oktatással és a települések működtetésével kapcsolatos legfőbb kérdések is. Ez alapján például az alapfokú oktatás állami feladat lesz a jövőben. Megszűnik a megyei jogú városi státus, a megyei közgyűlési rendszer “vegyes” lesz: részben polgármesterekből, részben választott képviselőkből áll majd.
A kormányzati ígéreteknek megfelelően szigorítják az önkormányzatok finanszírozását, így a hitelfelvételt. A 160-180 tervezett járás határait összefésülik az új választókerületek határaival. A járások lesznek az államigazgatás bázisai, a megyék fenntartói szerepe megszűnik. A jegyzői és polgármesteri hivatal különválik, hogy a különböző helyi és államigazgatási ügyek elhatárolhatóvá váljanak – írja a Magyar Nemzet.
A főváros külön ügy?
A Magyar Hírlap szintén úgy tudja, minimális változtatásokkal elfogadta tegnap a kormány az önkormányzatitörvény-tervezetét. A szabályozás Budapest-passzusáról egyelőre nem született döntés, a fővárosi szabályozás kérdéseit a Fidesz–KDNP-frakció szeptember elején tárgyalja. Nem kizárt, hogy a Budapest életét szabályozó törvény nem az önkormányzati törvényben, hanem külön szabályozásban, a Budapest-törvényben ölt testet.
A fővárosi érdekellentétek a jelenlegi szabályozásból fakadnak, hiszen az kétszintű – főpolgármesteri és kerületi – városvezetést irányoz elő. A lap forrásai szerint a megoldás az egyszintű döntési mechanizmus hozhatna. Erre a főpolgármester státusának megerősítése vagy a kerületi polgármesterek központi döntésekbe való nagyobb beleszólása lehetne a gyógyír. Jelenleg a rendszerbe kódolt – párthovatartozástól független – politikai érdekellentétek miatt mindkét alternatíva elfogadására kicsi az esély. Így nem kizárt, hogy egyfajta öszvér megoldás születik majd, de a kétszintű vezetés megmarad – írja a Magyar Hírlap.
