A hét utazóládányi dokumentum között iratok, több albumnyi fénykép, naplók, levelek, festménymásolatok találhatók. A hagyaték feldolgozása megkezdődött, a tervek szerint jövő nyárra készül el az a kötet, amely bemutatja Hegedűs Sándor munkásságát.
A leletre a házban lakó történész-diplomata, Kovács László bukkant rá egy szerelési munka során. “Itt lakik Őry Magdolna, Hegedűs Sándor egykori kereskedelmi miniszter dédunokája” – fogalmazott a történész, megemlítve, hogy a dokumentumok a dédunoka pincerészében, hét hatalmas utazóládában hevertek több mint hatvan éven át érintetlenül.
A történész az MTI kérdésére elmondta: Hegedűs Sándor munkássága egyáltalán nincs feldolgozva, ezért a dokumentumok alapján születő kötet hiánypótlónak számít. A fejezeteket egy kutatógárda írja, a munkában többek között Katona Tamás történész, Nyikos László közgazdász, Balázs Attila sajtótörténész vesz részt.
A lelet az Országgyűlési Könyvtárba kerül a munka végeztével. “Nem szeretnénk megbontani az anyagot, már csak azért sem, mert számos dokumentum szól a politikus fiáról, a szintén miniszterségig jutó Hegedűs Lórántról. Az ő nevéhez fűződik például a Magyar Nemzeti Bank konszolidációja” – tette hozzá.
Kovács László szerint valamennyi irat nagyon jó állapotban maradt fenn, ráadásul “gondos kéz” rendezte őket kötetekbe, dossziékba. “Öt kötetbe gyűjtötték például Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszteri tevékenységét dokumentáló iratokat” – mondta a történész, megemlítve, hogy Hegedűs 1899 és 1902 között töltötte be a tisztséget. A papírokat rengeteg korabeli fénykép, újságcikk, beszédek vázlatai egészítik ki, valamint előkerült egy tüzértiszti díszegyenruha is.
A gyűjteményt Hegedűs Sándor lánya, Hegedűs Róza rakta össze, aki modern nő lévén szenvedélyes fotós volt, díjakat is nyert képeivel – mutatott rá Kovács László a több kötetnyi fénykép eredetére. Az 1890 és 1947 között készült képek többsége családi eseményeket örökít meg, de a fotók bemutatják a korabeli társasági életet, a politikus közéleti tevékenységét is – tette hozzá. “Hegedűs Sándor rengeteget utazott, ezekről az utazásokról is sok dokumentum található” – fogalmazott.
Kovács László kitért arra is, hogy a későbbi miniszter újságírónak tartotta magát. “Jókai politikai napilapjának, a Honnak volt évekig a vezércikkírója, 1875-ig dolgozott újságíróként” – idézte fel a történész az 1847-ben született Hegedűs Sándor életét, megemlítve, hogy újságíróként ekkor főleg pénzügyi, közgazdasági témák érdekelték. A most meglelt archívumban például a Hon egy teljes évfolyama megtalálható. “Jókaival később rokoni kapcsolatba is került, amikor elvette Jókai bátyjának, Károlynak a lányát, Jolánt” – tette hozzá.
Hegedűs 1875-től miniszterségéig, 1899-ig volt parlamenti képviselő. “24 évig volt az országgyűlés költségvetési bizottságának a főelőadója” – emelte ki a történész a korabeli dokumentumokra, almanachokra hivatkozva. “Kiváló kapcsolata volt Széll Kálmánnal, a pénzügyminiszterrel, érdeklődésük is hasonló volt” – fogalmazott Kovács László, példaként említve akadémiai tagságukat, valamint azt, hogy mindketten a Szabadelvű Párt képviselői voltak.
A hagyatékból születő könyv egyik szerzője, Katona Tamás történész szerint Hegedűs Sándor “negyed századig” Széll Kálmán jobbkeze, segítőtársa volt. “Ők szedték ráncba egy nagy gazdasági válság után a magyar költségvetést” – méltatta jelentőségét a történész.
Kiemelte: a kötetnek különös aktualitást ad a Széll Kálmán-terv beindítása, valamint az, hogy idén az egykori Moszkva teret visszakeresztelték Széll Kálmán térre.
Kovács László tájékoztatása szerint a kötet előszavát Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a bevezetőt pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter fogja írni. Azt tervezik, hogy a könyv 2012-ben, az Ünnepi Könyvhétre fog megjelenni 2500 példányban.
