A megválasztott alkotmánybírák jogi tanulmányaikat a legnevesebb magyar jogi egyetemeken végezték, legtöbbjük szakmai gyakorlatához nem fér kétség, ám konkrétan alkotmányjog területén végzett kutatások, publikációk és szakmai munka csak kevesek nevéhez köthető.
Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon a szegedi József Attila Egyetemen végzett, a többi jelölt mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Sajátos, hogy kifejezetten alkotmányjoggal kapcsolatos szakmai tapasztalatokkal tulajdonképpen egyedül az a Pokol Béla rendelkezik, aki magát az alkotmánybíróság intézményét is számos alkalommal kritizálta, bár ezt a kritikát a bizottsági meghallgatáson már némileg csiszolta.
Az alkotmánybíróság elnöke Paczolay Péter marad, legalábbis erre utal, hogy a Fidesz-frakció hétfőn támogatásáról biztosította a jelenlegi elnököt, bár egy időben szó volt arról is, hogy Stumpf István, a szintén a Fidesz által beszavazott alkotmánybíró fogja betölteni ezt a tisztséget. Paczolay Péter személyével kapcsolatban a hétfői frakcióülést követően a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János úgy nyilatkozott, az alkotmánybíróság jelenlegi elnökét mind szakmailag, mind emberileg kiválóan alkalmasnak tartja arra, hogy az AB vezetésének feladatát a jövőben is ellássa. A frakcióvezető hozzátette: “Természetesen új alkotmánybírósági struktúrára és szabályozásra van szükség, (…) ezért azt szeretnénk, ha elnök úr határozottan képviselné az alkotmánybírák álláspontját az alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény vitájában.”
Szívós Mária szakmai profiljában elsősorban a büntetőjoggal kapcsolatos területek kaptak helyet. A Fővárosi Bíróság büntetőbírójaként nem kifejezetten alkotmányjogi kérdések kerültek előtérbe munkája során. A TASZ által összeállított tanulmány, amely az alkotmánybírák életrajzát és alkalmasságát vizsgálta, a Szívós Máriáról közölt részben megemlíti, hogy a bírónő többek között a 2006-os zavargások idején került a közérdeklődés középpontjába, amikor szabadlábra helyezte az utcai zavargásokban részt vevő, előzetes letartóztatásba helyezett személyeket.
Szívós Mária. Fotó: Kollányi Péter / MTI
Dienes-Ohm Egon, aki jogi doktorátusát „cum laude” minősítéssel szerezte, elsősorban állami vállalatoknál és pénzügyi intézményeknél szerzett szakmai tapasztalatot jogtanácsosként. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen docensként oktató alkotmánybíró egyébként igen sokoldalú személyiség. A jogtudományi doktorátus mellett ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgát is sikerrel abszolvált, Genfben francia nyelven GATT kereskedelempolitikai tanfolyamot, Budapesten nemzetközi pénzügyi rendszerről szóló szabadegyetemi tanfolyamot végzett, valamint külkereskedelmi jogászi szakvizsgát is szerzett. Mint az életrajza is mutatja, az alkotmányjog nála sem számított fősodornak.
Dienes – Oehm Egon. Fotó: Soós Lajos / MTI
Szalay Péter az ELTE-n szerzett jogi diplomát, majd az MTA Tudományos Minősítő Bizottságánál alkotmányjogi szakterületre került ösztöndíjas gyakornokként. 1988-ban Pozsgay Imre felkerésére alkotmányjogi szakértői tisztséget vállalt az államminiszter titkárságán. Egyetemi tanárként alkotmányjogot is oktatott, ám a TASZ tanulmánya azt állítja, ennek ellenére Szalay elsősorban gyakorlati jogász és alkotmányjoggal kapcsolatban nem igazán lehet ismerni szakmai hozzáállását, ami alkotmánybíráknál különösen fontos.
Szalay Péter. Fotó: Kollányi Péter / MTI
Balsai István szintén az ELTE egykori diákja, aki a jogi képesítése mellett a BME Vegyészmérnöki Karán segédlaboráns is volt. Korábban az MDF, később a Fidesz parlamenti képviselője. Politikai elköteleződése legalább nem vita tárgya, éppen ezért pikáns helyzet állhat majd elő, mikor a képviselőként nemrégen benyújtott eljárásjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatát alkotmánybíróként többek között saját maga fogja majd elbírálni. Bár a 20 év szakmai gyakorlata elvileg nincs meg, mivel a rendszerváltás óta képviselőként dolgozik, ám ezt némileg kompenzálja, hogy az Antall-kormány alatt igazságügy-miniszteri posztot töltött be.
Balsai István. Fotó: Soós Lajos / MTI
Pokol Béla alkotmányjogászi tapasztalata megkérdőjelezhetetlen, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézeténél oktató egyetemi tanár szakmai munkásságának egyik fókuszpontja kétségtelenül az alkotmány, valamint sokat foglalkozott az alkotmánybíróság szerepével is. Utóbbi intézménynek a rendszerváltás óta követett gyakorlatát gyakran bírálta. Alkotmánybírói pozícióját elsősorban az alkotmánybíróságra vonatkozó kritikái, valamint az erős államra, a média megzabolázására vonatkozó kijelentései és javaslatai (egy törvénytervezetében jogot és lehetőséget adott volna egy újságban megtámadott személynek arra, hogy ugyanakkora terjedelemben kifejtse saját álláspontját az adott sajtótermékben) miatt sérelmezte a TASZ.
Pokol Béla. Fotó: Soós Lajos / MTI