Jóval több, mint egymillió diáknak köszönt be a várva várt vakáció június 15-én. Ez a diákok számára nagy öröm, sok szülőnek azonban gondot okoz, hol helyezze el gyermekét, amíg ő dolgozik. Mint korábban az fn.hu-n megírtuk, a szülők szervezetei évek óta figyelmeztetnek arra, hogy több százezer „kulcsos gyermek” cselleng az utcákon a szünetben, mert szüleik dolgoznak, és nincsenek olyan rokonaik, akik vigyázni tudnának rájuk. Elvileg az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a gyerekek napközbeni ellátásáról, ám sok helyen nem tartják be ezt az előírást. Így egyre nagyobb szerep jut a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltésében a nyári táboroknak. Feltéve, ha a szülők meg tudják fizetni.
Nyilvántartás nincs
Sárvári István, a Táboroztatók Országos Egyesületének (TOE) elnöke lapunknak elmondta, hogy a különböző táborok ára a programuktól függően változatosak, de a tapasztalatai szerint egy egyhetes napközis tábor – ahol a szülők reggel „leadják”, délután „felveszik a gyereket – már 10-15 ezer forintért hozzáférhető, míg a bentlakásos táborok árai egy hétre 35-40 ezer forintról indulnak. Persze vannak olyan kéthetes külföldi nyelvtáborok is, amelyek 300 ezer forintjába kerülnek a szülőknek.
Kézműves tábor Budatétényben. Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A szakember szerint nem lehet tudni hány tábor indul és hány gyerekkel, mert nincs olyan nyilvántartás, amelybe az összes magyar szervezésű tábor megtalálható. Nem is nagyon lehetne ilyen listát összeállítani, mert az is egyfajta tábornak tekinthető, ha mondjuk, az angoltanár meghív 10 gyereket a hétvégi házába néhány napra angolozni. A TOE honlapján mindenesetre lehet regisztrálni táborokat, s ez adhat némi garanciát a minőségre, de legalábbis az átláthatóságra, mindez azonban nem kötelező.
Kókler táborok
Az sem mindegy, hogy a bőséges kínálatból melyik tábort választjuk a gyereknek, hiszen semmi nem garantálja, hogy a kiválasztott lovas-, foci-, angol- vagy éppen mesetábor megfelelő színvonalú-e. Minden évben rengeteg panasz érkezik a szervezett üdülésekkel kapcsolatban, bár egyre kevesebb a komoly reklamáció. Sárvári szerint azok a kóklerek, akik csak némi pénzt akarnak szerezni a gyerekek táboroztatásából, hamar kiesnek a rendszerből. Egy tábornak a híre ugyanis leginkább szájhagyomány útján terjed. Azt a szervezőt például nemigen keresik meg többé, akiről kiderült, hogy táborozás címén a gyerekeket beterelte egész napra a helyi kocsmába csocsózni. A fogyasztóvédők pedig olyan ügyet is vizsgáltak, ahol egy kézilabdatábort szerveztek, csak épp nem volt ehhez a sporthoz pálya.
Nagyon nehéz a szülőknek kiválasztani a jó tábort. Az ismerősök, barátok, szomszédok, pedagógusok véleménye, tapasztalata a legmegbízhatóbb információforrás. E mellett Sárvári István azt tanácsolja, hogy mindig érdeklődjünk, mióta szervezik az adott tábort, és ha lehetőségünk van, találkozzunk a szervezőkkel is. A problémák leginkább a tisztálkodási lehetőségekkel, a szállással vagy az étkezéssel, a nem megfelelő ételadagokkal kapcsolatban szoktak felvetődni. Panasz még a “fűt-fát” ígérő táborokról szokott érkezni, ahol az előre jelzett programoknak töredéke sem valósul meg.
Nem üzlet, nincs szabályozva
Törvényi szabályozás a táboroztatásra egyelőre nincs. A bentlakásos táboroknál a szállásadónak kell engedéllyel rendelkeznie, és az ÁNTSZ-nél be kell jelenteni a táboroztatást, valamint 300 fő felett kötelező tábori orvost alkalmazni. Egy kisebb, napközis tábort viszont bárki indíthat. Sárvári szerint a táborok szervezése általában nem egy nagy üzlet. Ha valaki megtalál egy olyan célcsoportot, amely ki tud fizetni komolyabb összegeket a minőségi táborért, akkor talán nem ráfizetés a táboroztatás. Általában azonban inkább csak hobbinak, nyári elfoglaltságnak tekinthető a nyári gyermekfelügyelet e formája. A nagyobb 6-700 fős táborok esetén, ahol kisebb a fajlagos költség, talán megtérül a munka. Egyébként általában ebből nem gazdagodott meg még senki – véli Sárvári. Ugyanakkor a pedagógusoknak esetleg egy kis kiegészítő keresetet jelenthet a nyári hónapokban a táboroztatás.
Bátor Tábor. Fotó: Komka Péter / MTI
A szakemberek és a szülők évek óta hangoztatott panaszai, úgy tűnik, most meghallgatásra találnak, mert a humánminisztériumban szabályozás készül a táboroztatásra, s ez már akár a jövő nyári szünetre életbe léphet. Az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos épp a napokban jelentette be, hogy kezdeményezi a táboroztatás feltételeinek törvényi szabályozását. Mihalovics Péter kifogásolta ugyanis, hogy jelenleg nincsenek szabályozva a táboroztatás műszaki, egészségügyi, pedagógiai, mentálhigiénés feltételei sem. A jogszabály kidolgozásába bevonják a civil szervezeteket, így a TOE szakértőit is.
A West-Balkán árnya kísért
Sárvári kiemelte, hogy először is tisztázni kell az olyan alapfogalmakat, mint a tábor, a táboroztatás és táborhely, továbbá meg kell határozni egy tábor műszaki, egészségügyi, pedagógiai, higiéniai, mentálhigiéniai feltételeit. A TOE-honlapon lévő táborok listája is azért készül többek között, hogy legyen egy adatbázis a táboroztatással foglalkozó szervezetekről, cégekről. Úgy vélte, az adatbázis és az új szabályozás nagy segítséget nyújthat a szülőknek abban, hogy jól dönthessenek, amikor tábort választanak a gyermekük számára.
“A törvény meg fogja adni azt a keretet, melynek alapján később a kormányhivatal szintjén ellenőrizni tudják a táborokat – jegyezte meg Mihalovics Péter. “El szeretnénk kerülni azt, hogy egy West Balkán-tragédiához hasonló eset után döbbenjen rá az ország, mekkora hiányosság tátong a közigazgatás, az államigazgatás és a törvényalkotás területén.”
A készülő törvényben szerepelni fog például a megfelelő gyermek-pedagógus arány, a szükséges pedagógiai végzettségek felsorolása, a táborszervezők körének meghatározása satöbbi. Szabályozni kell továbbá a mentálhigiéniás, az étkeztetési és a higiéniás feltételeket is. Az ÁNTSZ-nek van az egyetlen jogosultsága ma arra, hogy ellenőrizze a táborokat. Az ÁNTSZ azonban csak azokat a táborhelyeket tudja megvizsgálni, amelyek bejelentkeznek a helyi illetékes ÁNTSZ irodában, és ugyan ez kötelező, nincs apparátus a nyomon követésre.
Beszűkült közösségi terek
“A mai szülők generációja átélte azt, amit gyermekeik nem. Állami, önkormányzati, gyári és szövetkezeti fenntartásban lévő táborokban tölthették a nyár egy részét” – mondta el a sajtótájékoztatón Jancsák Csaba szociológus. A rendszerváltás azonban felmorzsolta ezeket az intézményeket, az állam nem tudta finanszírozni a táborok működését. Beszűkültek a közösségi terek, így a fiatalok együttlétéből származó társas tanulás is visszaszorult. A kortársakkal töltött idő azonban különösen fontos a 6 és 15 éves kor között. Míg a tanítási napok alatt délután is együtt töltik idejüket a fiatalok, a nyáron ugyanerre nem állnak rendelkezésre rendezett feltételek, holott a kortársakkal való együttlét a különböző társas magatartásformák elsajátításának legfontosabb ideje.
Bábtábor Esztergomban. Fotó: Kertész Gábor / MTI
Az Ifjúság 2008 vizsgálat adataiból azt látjuk, hogy a magyar fiatalok 88 százaléka otthon tölti a szabadidejét, ilyenkor minden ötödik fiatal “csak úgy elvan”, tíz fiatalból hat pedig tévét néz, tehát különösen fontos kérdés a szabadidő hasznos eltöltése. Még egy generáció esetében sem volt ez ennyire hangsúlyos kérdés. Felértékelődik a testmozgás, a valós – tehát nem virtuális – közösségi élmények megszerzésének lehetősége akkor, amikor idejük jó részét a számítógép mellett, az interneten töltik a fiatalok.
