Schiffer András az ÁSZ épülete előtt emlékeztette az újságírókat arra, hogy az országok működésének átláthatóságát vizsgáló Transparency International nemrég “szégyenpadra ültette Magyarországot”.
A politikus szerint részben az vezetett ide, hogy az elmúlt húsz év politikai elitjének nem érdeke a nagy port felvert korrupciós ügyek felgöngyölítése, valamint az, hogy az országnak nincs antikorrupciós stratégiája, sőt mint azt Schiffer András mondta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy ízben a parlamentben úgy fogalmazott, hogy erre nincs is szükség.
Az LMP ezzel szemben az Állami Számvevőszéket bízná meg az antikorrupciós politika kidolgozásával és koordinálásával.
A frakcióvezető azt is kifogásolta, hogy egy évvel a kormányváltás után a közvélemény szinte semmit nem tud az előző kabinethez köthető olyan jelentős korrupciós ügyekről, mint a kormányzati negyed vagy a sukorói kaszinóberuházás. Úgy fogalmazott: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nem más, mint a Fidesz Keller Lászlója, akinek az a feladata, hogy a kormányzati ciklus feléig hangulatot keltsen, de később mindez a feledés homályába vész majd.
Korrupcióról tanácskoztak a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezésében
A politikai extrémizmus, elsősorban a szélsőjobboldali szervezetek és jelenségek, továbbá a korrupció akadályozzák leginkább a civil társadalom fejlődését a kelet-európai országokban. Erre a következtetésre jutottak a résztvevők azon a tanácskozáson, amelyen cseh, izraeli, lengyel, lett, magyar, orosz és ukrán civil szervezetek vezetői, parlamenti képviselők, társadalomkutatók és szakértők vitatták meg a civil társadalom fejlődésének kérdéseit pénteken és szombaton Budapesten.
A résztvevők mélyrehatóan foglalkoztak a kelet- és kelet-közép-európai térség baloldali erőinek és általában a szociáldemokráciának a válságával. Azzal a jelenséggel, hogy a gazdasági válság valós okainak, lefolyásának és következményeinek megmagyarázásához nincsenek meg az igazi eszközeik, alulmaradnak a jobboldali, konzervatív áramlatokkal szemben.
Előfordul, hogy választások előtt a pártok vezetői túloznak, felnagyítják, felerősítik programgondolataikat, elviszik ezeket a szélig. A győzelem után már visszatérnének a mérsékelt vonalhoz, de a kiábrándultak fejében nagyon is megmaradnak az eredeti üzenetek.
