A Világgazdaság által megkérdezett szakértők is vitáznak azon, mennyire szükséges a tandíj, és mi az állam feladata a rendszer átformálásában. A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a minap, az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt, évi rendes meghallgatásán.
A gazdasági napilap körképében Bojár Gábor pedig úgy véli, a tandíjnak vannak előnyei. Ő azt tartja bajnak, hogy jelenleg “a tanárokon nincs nyomás a diákok részéről”, az ingyenes oktatás szerinte súlytalan. Az informatikai elitképzést biztosító AIT alapítója szerint a szociális támogatást és a tandíjat külön kellene választani. Szerinte a tandíjnak ki kellene fejeznie az oktatás értékét. “Fontos lenne, hogy a tandíjmentesség esetén is lehessen tudni, mekkora az az összeg, amelyet az állam átvállal, és ezt a segítséget meg lehessen vonni attól, aki nem teljesít eleget” – mondta Bojár Gábor.
Az ELTE rektora nehezen tartja elképzelhetőnek az önköltséges képzés megvalósítását. Szerinte a kormány ötleteiről csak annyit tudni, hogy “súlyos elvonások jönnek”. A költségtérítéses képzésre szükség van, ezek nélkül az állami normatívák körülbelül a béreket fedeznék – mondta. Mezey Barna szerint divatos szlogen, hogy több műszaki és kevesebb társadalomtudományi képzés kell, de ehhez a közoktatást kell átalakítani. “Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a humán képzés jóval olcsóbb, 2-4 bölcsészhallgató oktatásának költsége tenne ki egy természettudományos helyet” – mondta a rektor.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elfogadhatatlannak tartaná a tandíj bevezetését, miután “2008-ban a népszavazáson erről egyértelmű vélemény hangzott el”. Nagy Dávid azt viszont kimondottan támogatná, ha a felsőoktatási intézmények a munkaerőpiac igényeivel összehangolva alakítsák ki a tananyagokat. Az még kérdés, hogyan alakulnának a keretszámok, erről a HÖOK várja a kormánytól a konkrétumokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója fontosnak tartja, hogy az államilag finanszírozott képzésben a keretszámokat a munkaerőpiac igényeihez alakítsák. Magyarországon a természettudományos, műszaki végzettségű friss diplomások iránt nagyobb a kereslet a kínálatnál. Szilágyi János növelné a felsőfokú szakképzés szerepét is.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének nemzetközi és szakképzési igazgatója szerint sem alkalmazkodott a felsőoktatás szakmastruktúrája a piaci kereslethez. A műszaki-informatikai és a természettudományos képzés alacsony aránya hátráltatja az ipari szerkezet átalakulását, gyengíti az ország tőkevonzó képességét. Az állami finanszírozású képzéseket a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani – véli Varga Júlia.
