A szocialista Lendvai Ildikó szerint az alkotmány tervezete a jelenben és a jövőben élő állampolgárok jogairól nagyon keveset mond. Az ellenzéki politikus a Fidesz-KDNP csütörtöki budapesti frakcióülése előtt újságíróknak nyilatkozva kifogásolta, hogy nem lehet pontosan megtudni az új alaptörvény tervezetéből, kinek lesz majd választójoga határon túl és innen.
Hozzátette: a gyerekek utáni választójogról is csak általános utalást tartalmaz a javaslat. Lendvai Ildikó ezt a fajta választójogot képtelen, és Európához nem konform megoldásnak nevezte.
“Nem tartom megnyugtatónak az Alkotmánybíróság hatáskörének változását sem” – folytatta, megjegyezve: az állampolgárok lesznek korlátozva a szervezethez való fordulásban.
Ha marad az a passzus, hogy a parlamenti képviselők 20 vagy 25 százaléka fordulhat a testülethez, akkor a jelenlegi parlamenti arányok szerint az egyes ellenzéki pártok AB-hez való fordulása is gyengülne – fejtette ki.
Lendvai Ildikó közölte: a történelmi szimbólumok tekintetében valami furcsa, történelmi múltba fordulást látott, s azt mondta, Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye jut eszébe az átkeresztelésekről. Példaként említette a kúriát és a vármegyét.
A történelmi múltunkban sok minden van, amire büszkék lehetünk, de az alkotmány nem a múltról szól, hanem a jelenben és jövőben élő állampolgárok jogairól. Ebben a tekintetben pedig ez az alkotmány nagyon keveset mond – közölte Lendvai Ildikó.
