Lázár János a Magyar Televízió Ma reggel című műsorának szerdai adásában közölte, azt javasolja a frakciónak, hogy február 14-től március 15-ig a parlamentben koncepcionális kérdéseket tisztázzon, március 15-től pedig kezdődjön meg az alkotmány vagy a különböző alkotmánytervezetek vitája, mivel azt reméli, hogy minden parlamenti párt visszatér az alkotmányozás asztalához és előterjeszti a saját elképzelését az Országházban.
A kormánypárti politikus az alkotmányozás tervezett menetrendjével kapcsolatban úgy értékelte, a február 14-től április végéig terjedő időszak „bőségesen elegendő” az ügy áttekintésére, hiszen 20 éve megvitatott, körbejárt kérdésekről van szó. Arról is beszélt, az alaptörvénynek üzenetértékkel kell bírnia, így szerepelnie kell benne például az 1956-os értékeknek.
Mesterházy Attila, a saját alkotmánykoncepcióval rendelkező MSZP frakcióvezetője kedden közleményben tudatta, hogy pártja nem legitimálja az alkotmányozási folyamatot, mert szerinte minden jel arra utal, hogy a készülő alkotmány a Fidesz, és nem a nemzet alaptörvénye lesz. Korábban Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szocialista képviselőcsoport február 12-i ülésén dönthet arról, hogy az MSZP önálló alkotmánykoncepcióját a Ház elé terjeszti-e valamilyen formában.
Az új alkotmány szükségességét vitató LMP is elkészítette saját koncepcióját az új alaptörvényre vonatkozóan. Még nem döntöttek, hogy részt vesznek-e az alkotmányozási vitában, de korábban Schiffer András frakcióvezető az MTI-nek azt nyilatkozta: nevetségesnek, felháborítónak és abszurdnak tartja, hogy április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az új alkotmányt az Országgyűlés. „Mi locsolkodni fogunk, nem alkotmányozni” húsvéthétfőn – mondta.
A Jobbik korábban azt jelezte, részt vesz az alkotmányozásban.
