Eleve rosszul kezdődött az elnökség. Strasbourgban nagy nyilvánosság előtt feltörölték Orbánnal a padlót – véki. Berlusconit és a cseh Klaust is említi, mint akik kaptak már ott hideget és meleget is, „de egyikkel sem mertek kiabálni, egyiket sem alázták meg. Csak Orbánt”.
Azt is kifogásolja, hogy a miniszterelnök az egyiptomi válság alatt „néma maradt”. „Az EU-tagállamok vezetői mondtak véleményt a válságról, de a soros elnök Magyarország miniszterelnökének nem volt mondanivalója. Vagy esetleg volt, csak azt kérték, tanácsolták, hogy jobb, ha ő csendben marad? Ki tudja.”
Múlt pénteken meg ránk szakadt az ég – írja Gyurcsány. Szerinte az, hogy „Orbán gazdasági programjával szemben, az ő mellőzésével kialakított francia-német program vitte a prímet”, azt jelzi, hogy „kialakulni látszik az EU elitklubja, amelyhez mi nem tartozunk, és amely a jövő hónapban Berlinben akár Orbán nélkül is tárgyalhat”. A tagállamok közt kirobbant viták kezelésére nem Orbánt, hanem az állandó elnököt, a belga Van Rompuyt kérték fel – emlékeztet. „Külső körre került Magyarország és körön kívülre Orbán.”
Azt hiszem Orbán elhitte, hogy elnöksége alatt európai formátumú politikussá nőhet – írja befejezésül. „Ha volt ilyen álma, akkor az széjjelfoszlott. Vége lett annak is, meg az elnökségünknek is. Júniusig lehet még vergődni egy keveset.”
