479-en a külképviseleteken adták le nyilatkozatukat, a helyszíni nyilatkozatok száma 439 volt, 50 fő pedig igazolási kérelemmel jelezte, hogy február 28-ig nyilatkozatot tesz.
Az ügyfélszolgálatok hétfőn este szükség szerint nyitva tartottak, Budapesten a Fiumei úton az utolsó nyilatkozatot 23.55-kor, a Visegrádi utcában 23.15 órakor adták le.
Budapesten, a három helyszínen összesen 61.052 fő nyilatkozott, a legtöbb – 28.723 – a Fiumei úton, a legnagyobb ügyfélszolgálatnál.
A megyék közül Baranyában 2.442, Bács-Kiskunban 2.270, Békésben 1.314, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2.532, Csongrádban 3.803, Fejérben 3.670, Győr-Moson-Sopronban 4.153, Hajdú-Biharban 2.814, Hevesben 1.861, Jász-Nagykun-Szolnokban 1.364, Komárom-Esztergomban 3.604, Nógrádban 1.202, Somogyban 1.207, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1.496, Tolnában 1.278, Vasban 1.914, Veszprémben 1.876, Zalában 2.167 nyilatkozatot adtak be.
Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.
A vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják – mondta.
Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.
Ezt a dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama – fűzte hozzá.
Aki most nem nyilatkozott a magánpénztárban maradásról, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők a tagi kifizetéseket – a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot – adómentesen felvehetik majd.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (december óta nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
Több szervezet, valamint magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, a törvény megsemmisítését kérve. A vegyipari szakszervezet beadványában az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozott, és a felülvizsgálat soron kívüli lefolytatását kérelmezte. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a már hatályban lévő törvények sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.
A hétvégéig több mint húszezer jogfenntartó nyilatkozatot juttattak el a pénztártagok a vegyipari szakszervezethez, amely felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyek aláírói kijelentik: kifejezetten a jogszabályi korlátozások miatt léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással élnek, és magán-nyugdíjpénztári tagságukat a jövőre nézve fenn kívánják tartani.
