Szili Katalin független országgyűlési képviselő szerint egy új alkotmány nyilvánvaló szükségességét mutatják például az Alkotmánybíróság által az elmúlt húsz évben megfogalmazott hiányosságok, illetve az alaptörvény rendszerváltás óta történt összesen harmincnégy változtatása is.
“Az alkotmányozásban mindaddig részt kell venni, amíg egy politikusnak, vagy egy politikai erőnek lehetősége van arra, hogy (..) formálni tudja a meglévő elképzeléseket” – fűzte hozzá.
A Szociális Unió és a Szövetség a Jövőért Mozgalom elnöke egyebek mellett felidézte: 2003-ban házelnökként maga is kezdeményezte, hogy Magyarország az európai közösséghez való csatlakozása előtt harmonizálja alapszabályát az Európai Unióhoz, ám ezt akkor – mint mondta – politikai partnerek hiányában nem tudta elfogadtatni.
Szerinte az alkotmányozás során azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy milyen demokráciát akarunk. A politikus úgy véli, meg kell fontolni, hogy az elmúlt húsz év “elituralmi, vagy pártközpontú rendszere” helyett a részvételi demokrácia irányába elmozduló garanciákat is az alaptörvénybe foglalják-e, például a népszavazások számára tágabb keret biztosításával.
A Szociális Unió egy két kamarás parlament létrehozásáról szóló koncepciót is kidolgozott, amelyben a polgármesteri címet összeférhetetlennek ítéli az országgyűlési képviselőséggel. A szervezet az önkormányzatok képviseletét így egy felsőházban biztosítaná, ahol például más érdekképviseleti szervek, valamint az egyházak, a szakszervezetek és a civil közösségek képviselői is részt vehetnének – fejtette ki Szili Katalin.
