Az idei kötelezős kampány is tartogat megoldásra váró fogyasztóvédelmi problémákat, amelyekre érdemes figyelni. A legfontosabb, hogy visszavonták a parlamentben azt az egyéni képviselői indítványt, amely lehetővé tette volna, hogy jövőre is 60 nap legyen a biztosítási díjfizetés türelmi ideje. Ennek pedig vélhetően komoly következményei lesznek – legalábbis, ha az emberek figyelmetlenségéből indulunk ki.
De mit is jelent mindez? Az idei 60 napról jövő januártól 45 napra csökken a kötelező biztosítás befizetéséhez kapcsolódó türelmi idő, vagyis, aki ezen túl fizeti be a kötelezőjének díját, annak a biztosítója felfüggesztheti a szerződését, a 60. napon túl pedig kötelező jelleggel meg is kell szüntetnie.
Hatvan napon túl az ügyfélnek minden esetben új szerződést kell kötnie, és nem elég befizetnie akár késedelmi díjjal is a hátralékát. Az új szerződésnek pedig az lehet a következménye, hogy sokkal drágábban talál majd magának biztosítást, mivel az évközi díjak átlagosan 30 százalékkal magasabbak a kampányidőszakban elérhetőknél. Nem is beszélve arról, hogy azon autós, aki nem rendelkezik érvényes biztosítással fedezetlenségi díjat köteles fizetni. (Ennek mértéke is jelentősen nőtt a tavalyi évhez viszonyítva. ) A rövidebb határidők egyébként a biztosítóknak is sok gondot fognak okozni, ugyanis fél hónappal kevesebb idejük lesz az új szerződések feldolgozására és a csekkek kiküldésére.
Információink szerint a törvénymódosítás visszavonásának háttérben az állhatott, hogy „túl sok minden volt benne”. Ennek lett áldozata a 60 napos határidő. A fontosabb, ami miatt visszavonták, hogy ugyan ebben a tervezetben semmisítették volna meg azt a passzust is, amely szerint szakszervizben készült igazolás kell ahhoz, hogy egy karambolos kocsit újra forgalomba lehessen állítani, ha azt előtte egy szemlén balesetveszélyesnek ítélték. (Áprilisban lépett életbe a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében karambol után le kell vizsgáztatnia az autót a tulajdonosnak, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kár keletkezett a járműben. Ugyancsak ez a jogszabály előírja azt is, hogy ha az autós nem viszi be a javítási számlát, akkor csak áfamentesen térítik meg a kárát.) A Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének
(Gémosz) elnöke után csak „lex Gablininek” nevezett, jelenleg hatályban
lévő törvény jelentősen kedvez a szervizekkel rendelkező
márkakereskedőknek, mivel ezekben történik a felülvizsgálat és a
javíttatás. (A rossznyelvek szerint a gyengén teljesítő autóeladásokat itt kompenzálta a kormányzat.) Ez ellen lobbiztak – egyelőre, úgy tűnik – sikertelenül a másik oldalon.
