Nincs egységes álláspont a parlamenti pártok között abban, hogy egy- vagy kétkamarás legyen az Országgyűlés a jövőben – derül ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak a kormányzati rendszer és hatalomgyakorlás formái munkacsoportja tagjai által készített koncepciókból. Az eseti bizottság honlapján olvasható dokumentum ismerteti a kormánypártok álláspontját tartalmazó részkoncepciót, valamint az ellenzéki pártok kisebbségi alternatíváit.
A munkacsoport fideszes és KDNP-s tagjainak javaslata szerint az államfő politikai felelősséget továbbra sem viselne, és “aktusainak érvényességéhez – az alkotmányban meghatározott esetek kivételével – a miniszterelnök vagy valamelyik miniszter felelősségvállalása (ellenjegyzése) szükséges”.
A kormánypárti képviselők nem foglalnak állást arról, hogy az Országgyűlés egy- vagy kétkamarás legyen, és indítványukban mindkét verziót felvázolják. Az esetleges kétkamarás parlament szerkezetét részletesen ismertetik: eszerint a második kamara külön törvényben meghatározott összetételű testület lenne, és e jogszabálynak biztosítania kellene a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek – például a Magyar Tudományos Akadémia -, egyetemek és kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét. A második kamarát a képviselőház (első kamara) törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. Adott esetben mindkét kamara tagjait megilletné a mentelmi jog.
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatásával kapcsolatban is két álláspontot ismertetnek a kormánypártiak. A parlament mindkét esetben akkor lenne feloszlatható, ha 12 hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható lenne az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által kormányfőnek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja meg.
A második elképzelés annyiban tér el az elsőtől, hogy a szerint az államfő jogosult lenne a parlament feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés miatt előállt alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja.
