A legfelsőbb bíróság indoklása szerint a választási eljárásról szóló törvény alapján választási kampányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény pedig arról rendelkezik, hogy a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.
Szűcs Péter szóvivő, a FigyelőNetnek is eljuttatott közleményében azt írja, hogy a jelenlegi rendelkezések alapján – és olyan törvényi előírás hiányában, amely felhatalmazza a médiumot a közzététel előtt a politikai hirdetés tartalmának felülvizsgálatára, ezáltal szűrésére – az érintett közszolgálati műsorszolgáltatók nem tagadhatták volna meg a kampányfilm, illetve hanganyag közzétételét, ezért az OVB helyesen állapította meg a törvénysértést.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását, mert az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló „cigánybűnözés” kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre.
