„Bonyolultak ezek a kérdések” – mondta a volt miniszter. Emlékeztetett az ellentmondó bírói gyakorlatra, a szűkszavú, két évtizeddel ezelőtti gyülekezési törvényre, ami kétharmados, így ellenzéki támogatás nélkül az elmúlt években nem is volt módosítható. A volt tárcavezető szólt arról is, hogy a demonstrációk helyszínén irányító rendőrparancsnokoknak egy-egy kiélezett helyzetben is nagyon gyors döntést kell hozniuk, és mindenkor tekintettel kell lenni nem csak a tüntetők jogaira, de a mindennapi életüket minél zavartalanabbul élni kívánó többi állampolgárra is.
Arra a képviselői felvetésre, hogy egyes megvádolt rendőrök felmentő ítéletének indoklásában a bírák egyértelműen kimondták: a meghallgatott rendőrtanúk hazudtak, ezért nem bizonyítható, hogy ki követte el a kétségtelenül megtörtént bűncselekményeket, Draskovics Tibor úgy reagált, furcsállja, hogy így minősítették a történteket a bírák, és ezután mégsem tettek hamis tanúzás miatt feljelentést, holott feljelentési kötelezettség terheli őket.
Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnöke szerint igaz, hogy 2007-től „már nem lőtték ki a tüntetők szemét azonosító nélküli rendőrök”, de mégsem lehet arról beszélni, hogy minden rendben lett volna. A kemény ellenzéki tüntetésekkel szemben ugyanis továbbra is megengedhetetlen módon lépett fel a rendőrség – mondta -, például „zaklató jelleggel” tömegesen igazoltatták a nemzeti jelképeket viselő tüntetőket.
A volt miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: megesett, hogy félszáz Molotov-koktél került elő, amikor a rendőrök kilátásba helyezték a tüntetők ruházatának átvizsgálását, és volt példa arra is, hogy a demonstrálni kívánók 10 percenként új és új tüntetéseket jelentettek be, tehát egyesek nem riadtak vissza a jogszabályok megkerülésétől, kijátszásától, illetve nyilvánvalóan bűncselekmények elkövetésére is készültek.
Draskovics Tibor arra a kérdésre, mi a véleménye Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként tette 2009-es nyilatkozatáról, miszerint az ügyészség és a bíróság bizonyos ügyekben a Fidesz érdekei szerint jár el, elmondta, hogy ezt akkor igazságügy-miniszterként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén szerencsétlen nyilatkozatnak minősítette.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes állami ünnepek biztosításán az elmúlt években részt vett az In-Kal Security is, Draskovics Tibor azt mondta, tudomása szerint ezt nem tiltja jogszabály, igaz, kizárólagos rendőri feladatokat nyilván nem láthattak el magán biztonsági cégek, például nem igazoltathattak, ha erre sor került, az jogsértő volt.
A volt igazságügy-miniszter visszautasította azt a feltételezést, hogy 2008 februári hivatalba lépése bármilyen módon összefüggött volna egyes, néhány nappal azt követően foganatosított előállításokkal. Ugyanakkor Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja úgy vélekedett, hogy Draskovics Tibor elődjét, Takács Albertet éppen azért menesztették, mert nem lépett fel elég határozottan a Magyar Gárda és a Magyarok Nyilai ügyében.
Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke a meghallgatás után újságíróknak arról beszélt, hogy 2007-től sem volt tökéletes a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi gyakorlat, de jobb szándékú volt, mint előtte, és ezért éles határvonalat kell húzni a 2006. őszi „jogellenes rendőri brutalitások”, illetve a rendőrség későbbi tevékenysége közé.
A fideszes politikus szerint letöltendő szabadságvesztésre kell ítélni azokat, akik elkövették a HírTV Célpont című műsorában – nevét elhallgató büntetés-végrehajtási dolgozó által – előadottakat a 2006. őszén előállítottak sérelmére a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, de ez már a katonai ügyészség, illetve a bíróság feladata.
Gulyás Gergely szerint valószínűleg lesz még egy ülése az albizottságnak, azután október 23-ig elkészítik jelentésüket.
Gaudi-Nagy Tamás közölte: „szemtelen, cinikus” volt meghallgatásán Draskovics Tibor, mert úgy tett, mintha az ő hivatali idejében már nem történt volna jogsértés. A jobbikos politikus szerint 2007-től emberibbé vált a rendőrségi gyakorlat, ám érezhető volt a rendőri vezetőkre gyakorolt politikai nyomás, ezért történtek továbbra is jogsértések.
Az emberi jogi bizottság „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is rendszeresen jelen van az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.
