Belföld

Ki kezdett “cigánybűnözésről” beszélni?

Orbán Viktor és Vona Gábor hétfői parlamenti szóváltása, majd a Jobbik törvényjavaslata a „cigánybűnözés tagadásának” büntethetőségéről, és mindeközben a Cozma-gyilkosság ügyében zajló per ismét ráirányította a figyelmet a „cigánybűnözés” szó körüli kérdésekre. A Political Capital annak nézett utána, milyen gyorsan terjedt el a kifejezés.

Mint írják, a „cigánybűnözés” kifejezés a rendszerváltás után nem volt jelen a szélesebb nyilvánosságban, és különösen nem képezte a politikai közbeszéd részét, jóllehet az 1970-80-as évek jogi-kriminológiai-rendőrségi diskurzusaiban használatos volt, s ugyancsak megjelent bizonyos híradásokban és bűnügyi műsorokban is.

A szó rendszerváltás utáni elterjedése 2005 első hónapjaiban kezdődött, amikor a Tomcat néven elhíresült Polgár Tamás blogger az Oláh Action elnevezésű, cigányok kiirtását szimuláló számítógépes játék internetre kerülése után a Magyar Televízió „A szólás szabadsága” című műsorában vitát folytatott a játék ellen feljelentést fontolgató György Péter esztétával, majd a blogján megjelentette a játék elérhetőségét.

Forrás: Political Capital

Forrás: Political Capital

A kifejezés csak 2006 decemberétől kezdődően vált látványos politikai szlogenné, amikor a Jobbik – meglovagolva az olaszliszkai gyilkosság keltette társadalmi felháborodást – elindította a ciganybunozes.com weboldalt, majd kampányszerűen birtokba vette nem pusztán magát a szót, hanem ahhoz kapcsolódóan a cigányok és nem cigányok együttélésének, illetve konfliktusának a témáját, és annak értelmezési lehetőségét is.

Ekkor történt a következő jelentésváltozás: a médiában a cigányokról korábban alkotott, butaságot, munkakerülést, tyúktolvajlást, de összességében „ártalmatlanságot” sugalló sztereotípia megváltozott, és a nyilvánosságban kibontakozott az agresszív, veszélyes, gyilkos cigány képe. 2007 nyarától, a Jobbik által alapított – és azóta jogerősen feloszlatott – Magyar Gárda például kifejezetten ezzel indokolta saját létrehozását és demonstratív, a „többség védelmében” meghirdetett felvonulásait.

Miután tehát a Jobbik a „cigánybűnözés” elleni kampányával – felerősítette a cigánysággal kapcsolatos félelmeket és etnikai feszültséget, a Magyar Gárda létrehozásával egyfajta „megoldást” is kínált a súlyos problémaként felmutatott jelenségre.

A PC helyzetértékelése szerint jelenleg ott tartunk, hogy Orbán Viktor – immáron miniszterelnökként – ezt a szimbolikus jelentést igyekszik elvitatni a „cigánybűnözés” szótól, amikor eddig nem igen látott egyértelműséggel elveti annak használhatóságát és határt von a Jobbik megfogalmazásai és a saját megközelítése között. A részletes elemzésért ide kattintson!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik