A dalai láma szerint erre „minden ember képes, hiszen mindenkiben van valami értékes”.
Csökjapa elmondta, hogy a buddhista vezetőnek három küldetése van: az emberi értékek, a vallások közötti egyetértés és Tibet ügyének hirdetése.
Tendzin Gyaco szerint mindenkiben van valami jó, és ha az egyén pozitív dolgokat tesz, az a változás egész láncolatát indítja el, ami kihatással lesz családjára, azon keresztül szorosabb közösségére, országára, valamint az egész világra.
A vallás gyógyszer, és mindenkinek másfajta orvosságra van szüksége – folytatta a tibeti vezető képviselője, hozzátéve: a dalai láma nem akar megtéríteni senkit, szerinte mindenkinek saját vallásában kell megtalálnia a jót. Tendzin Gyaco a világvallások egyetértését és békéjét hirdeti, és gyakran szólal fel a muszlim közösség érdekében is.
A buddhista főpap ezen kívül felelősséggel tartozik Tibetért, és feladata, hogy megismertesse a térség történelmét a világgal. „Ezt a harmadik küldetését azonban nem tartja annyira hangsúlyosnak, mint a másik kettőt, s bár a tibetiek szeretnék, ha még többet foglalkozna ügyükkel, ő inkább egyetemes szemléletű, és egy nagy családként tekint a világra” – tette hozzá Csökjapa.A képviselő szerint a dalai láma népszerűségének titka az, hogy mindenkit meg tud érinteni. A fiatalokat például aktív társadalmi szerepvállalásra buzdítja, hiszen amiről esetleg most a fejük felett döntenek, az később kihatással lehet egész életükre. Ezen kívül azt vallja, hogy a női szelídségre nagyobb szükség lenne a döntéshozói szerepkörökben is.
Arra a kérdésre, hogy a dalai láma miben látja a gazdasági válság okát, Csökjapa azt válaszolta, hogy a „kapzsi és tudatlan emberek meggondolatlan kapkodása” vezetett eddig. Szerinte nem elég, ha a világpolitikát kizárólag a kormányok határozzák meg, és az egyéni szerepvállalás is fontos. Ha az emberek felelősségteljesebben cselekednének és gondolkodnának, akkor ezek a folyamatok megakadályozhatóak lennének. Mindenkinek személyesen kell tennie a változásért.
A tibeti vezető képviselője kitért a tibeti-magyar kapcsolatok jelentőségére is, amelyet Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára vezetett vissza. Csökjapa elmondta, hogy Tibet igyekszik jó viszonyt fenntartani Indiával és Kínával, ezenkívül a nyugati országokban is sok támogatójuk van, sőt a kínaiak között is akadnak olyanok, akik érdeklődnek a térség iránt.
A dalai láma úgy gondolja, hogy a tibetiek küzdelmét támogató emberek „az igazságért harcolnak”. Csökjapa kiemelte, hogy az autonómia reményében évek óta párbeszédet folytatnak Kínával. Nem követelnek függetlenséget, csak meg akarják őrizni azt, ami maradt: vallásukat és kultúrájukat.
