Belföld

A BKV nem kérte vissza a végkielégítéseket

A munkaügyi bíróság elnöke szerint nem igaz, hogy több esetben jogszerűnek ítélték a BKV által kifizetett pénzeket: még a tárgyalásokat sem lehetett megindítani.

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökének közleménye szerint 31 keresetlevél érkezett 2009 őszén a bíróságra, de ezek alkalmatlanok voltak tárgyalás kitűzésére: a bíróság nem hozott, nem hozhatott döntést arról, hogy jó erkölcsbe ütköznek-e a szerződések. Ennek egyik oka az, hogy a BKV semmilyen összeget nem követelt vissza a dolgozóktól, és ennek jogilag elfogadható indokát nem adta. Erről a hiányosságról már 2009 decemberében tudomást szerzett a BKV a bírósági végzésekből – közölte Handó Tünde.

A bírósági eljárásban határozott kérelmet kell előterjeszteni, és azt is elő kell adni, hogy ezt milyen tényekre és jogszabályokra alapozza. A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit a jogszabály egyértelműen meghatározza.

A BKV-s végkielégítések ügyében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a keresetlevelek hiányosságai miatt nem hozhatott érdemi döntést, és mindössze két olyan ügy van, amelyben ismételten előterjesztették a keresetlevelet. Ezekben az ügyekben a bíróság tárgyalást még nem tűzött ki, ezt megelőzően itt is a keresetlevél megfelelőségét vizsgálja a bíróság.

A korábbi sajtóhírek szerint a BKV néhány végkielégítés ügyét “próbaper” jelleggel, a megváltoztatott keresetlevél segítségével újra benyújtotta a bírósághoz. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke ezzel kapcsolatban azt közölte: a perrendtartás nem ismeri a “próbaper” fogalmát, a munkaügyi perben hozott döntés ugyanis más felek közötti jogvitára automatikusan nincs kihatással.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.