“Húsz éve gyakorlat, hogy az alkotmánybírák személyére az országgyűlési frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az 1990 óta hatályos szabályozásnak éppen az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal kétharmados többség mellett is együttműködésre kényszerül. Az MSZP frakciója nem tartja az Alkotmány szellemével összeegyeztethetőnek, hogy a Fidesz-KDNP az aktuális parlamenti többségéhez igazítja az alkotmánybírák jelölésének kereteit, szakítva az eddig bevált gyakorlattal, szűkítve ezzel a parlamenti ellenzék mozgásterét” – indokolta pártja kezdeményezését Mesterházy.
Szerinte a Fidesz az alkotmánybíróság függetlenségét csorbítaná azzal, ha nem venné figyelembe az MSZP véleményét az alkotmánybírák személyét illetően. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy eltörölték azt a szabályt, amelyet a Horn-kormányt támogató országgyűlési többség önkorlátozó gesztusként foglalt bele az Alkotmányba 1995-ben, miszerint csak négyötödös többséggel lehet módosítani az Alkotmányt.
“A szocialisták elengedhetetlennek tartják, hogy az új Alkotmány előkészítése a lehető legszélesebb, a parlamenti keretek között kiemelt, négyötödös többséget felvonultató egyetértéssel valósuljon meg” – fűzi hozzá levelében Mesterházy Attila.
Kifogásolja azt is, hogy az ellenzéki képviselők csak a törvényjavaslatok benyújtása és a bizottsági, illetve a plenáris tárgyalás között eltelt alig pár órás időintervallumban ismerhették meg a fentnevezett indítványok tartalmát.
“Mivel törvényjavaslathoz indoklást kell fűzni, ám ez elmaradt, a törvényjavaslat a parlamenti szokásjoggal, az országgyűlési munka éthoszával ellentétes” – véli Mesterházy.
