Az internetere is kiterjedne az új médiatörvény hatálya – ez derül ki a most benyújtott tervezetből, amely “a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” fogalmaz meg főbb irányvonalakat és fogalmi kategóriákat.
A jogszabály hatálya egyébként már azokra a szolgáltatókra is kiterjedne, amelyek külföldről juttatják el magyar vonatkozású tartalmaikat Magyarországra. Így az ellenőrzéshez elég lenne, ha egy sajtóorgánum munkaerejének jelentős része itthon dolgozna, az indulásuk feltételéül pedig hatósági nyilvántartásba-vételi kötelezettség is elrendelhető lenne.
A törvénytervezet külön kitér a szerkesztői-újságírói szabadságra és a sajtószabadság alapjogát is deklarálja. E szerint például a cégek sem befolyásolhatják az általuk támogatott sajtótermék által szolgáltatott tartalmat, a függetlenségnek minden esetben meg kellene felelni. A reklámokkal kapcsolatos szabályozás egyébként nagyban hasonlít a jelenleg hatályban lévő médiatörvény rendelkezésére, tehát nem lehet péládul burkoltan hirdetni egy terméket.
A közszolgálati tartalomszolgáltatást – különös tekintette a fontos eseményekre – kötelezőnek tekinti a javaslat, de nem tér ki arra, hogy a kereskedelmi tévéknek például mekkora időtartamban kell ezt végezniük.
Az oknyomozó újságírók bűntetlenségét is garantálná a törvény, amennyiben „a munkájuk során elkövetett jogsértést fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta”. Valótlan tényállítás esetén a sértettek számára válaszadásra nyolc nap lenne, de a javaslat egyéb határidőt nem állapít meg a helyreigazítással kapcsolatban.
Az törvénytervezet az etnikai és vallási csoportok védelmében kimondja, hogy „a médiatartalom nem lehet alkalmas, és nem irányulhat személyek, nemzetek, közösségek,
nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház
vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére, továbbá semmilyen közösség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére”, emellett a magánélet és más, személyhez fűződő jogok
megsértésére sem.
A gyermekek személyiségfejlődésére veszélyes tartalmakat csak olyan formában lehetne közzétenni, hogy azok megszokott, „rendes” módon ne legyenek hozzáférhetők.
A “médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények” rendelkeznének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felállításáról és a közmédiumok státuszáról.
Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők pénteken benyújtották az új médiatörvény tervezetét. A két képviselő három törvénymódosítást terjesztett be az Országgyűlésnek: egyrészt módosítanák az Alkotmányt, másrészt pedig módosítanák a “médiát és hírközlést szabályozó egyes törvényeket”, végük pedig a “sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” szóló törvényt terjesztettek be.
AJÁNLOTT LINK:
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
