Mindaddig, amíg az anyaországiak a hazájuknak tekinthetik Alsóőrt, Gyergyószentmiklóst, Beregszászt, Szabadkát, Kopácsot, Lendvát, Dunaszerdahelyt, Párkányt vagy Érsekújvárt, amíg összeköti utódainkat Ady Endre, Arany János, Márai Sándor, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Bartók Béla, Kodály Zoltán, addig Szent István országa igenis él – tette hozzá Kövér László.
A politikus úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum igazságtalan, erkölcstelen, a nemzetközi normákat sárba tipró, gyalázatos tett volt, s ezzel az erkölcsi problémával Európa eddig nem volt hajlandó számot vetni.
Mint mondta, Trianon szellemével nem tudott sikerrel megbirkózni az ország. Közölte: 1945 után a diktatúra még Trianon emlékét is ki akarta törölni, mert az a nemzet összetartozási tudatának egyik gyújtópontja, mozgósító ereje. Megfogalmazása szerint 1990 után rövid ideig hittük, hogy a demokrácia intézményrendszere és az Európai Unió automatikusan feloldhatja a feszültségeket, de az őszödi beszéd és 2006 októbere bebizonyította, hogy az önvédelem képessége nélkül a demokrácia önmagában egyetlen közösséget sem véd meg a hatalom önkényétől, és az unió bürokratái sem tartják elég fontosnak egy adott állam területén élő őshonos kisebbség jogainak megvédését.
Kövér László azt mondta, hogy a jövő nem képzelhető el másképp, csak együtt, a 15 millió magyarral. Mint hozzátette, ehhez tenni kell, mert “senki sem véd meg, ha mi magunkat nem tudjuk megvédeni”.
