A parlamenti tisztségek elosztásakor – az elmúlt húsz év szokásjoga alapján – alkura kényszerülhet a mandátumok 68 százalékát birtokló Fidesz az ellenzéki pártokkal. Az Országgyűlés Házszabálya szerint ugyanis a bizottságok számáról, vezetőiről, tagjairól, csakúgy, mint a parlament alelnökeinek számáról a frakcióvezetőknek kell megállapodásra jutniuk, amelyet az Országgyűlés elnöke terjeszt a T. Ház elé; erről a képviselők vita nélkül határoznak.
A Házszabály szerint egyetlen parlamenti bizottságot kötelezően ellenzéki politikus vezet a kormányzás kontrollja érdekében, ez pedig a nemzetbiztonsági bizottság. A szokásjog eddig nagyobb kontrollra adott lehetőséget az ellenzéknek: a korábbi ciklusokban a költségvetési vagy a számvevőszéki, illetve a külügyi vagy az európai ügyek bizottságának volt ellenzéki vezetője – tudta meg az fn.hu László Róberttől, a Political Capital elemzőjétől. A szakértő arra is felhívta a figyelmünket, hogy a parlament alelnökeinek, jegyzőinek, és a bizottságok alelnökeinek száma nem meghatározott, az szintén megegyezés kérdése.
A most induló parlamenti ciklust a Horn-kormány időszakával érdemes összevetni, mert akkor az MSZP és az SZDSZ koalíciójának több mint 72 százalékos többsége volt az Országgyűlésben. Hornék akkor gesztust tettek: az európai integrációs bizottságot akkor ellenzéki politikusként Orbán Viktor vezette négy évig, és a költségvetési bizottságot is az ellenzék delegáltja irányította. A hamarosan kezdődő politikai alku nagy kérdése, hogy tesz-e hasonló gesztust a Fidesz. A Házszabály ugyanis nem köti a párt kezét, mert a frakcióvezetők egyezségének hiányában „a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek”, vagyis a Fidesz által delegált házelnök kezébe kerül a személyi kérdésekről való döntés lehetősége.
Lapunk a parlamenti politizálást közelről ismerő forrása szerint ha a Fidesz a szokásjognak megfelelően három bizottsági elnöki posztot ajánl a három ellenzéki pártnak, akkor is érdekes szituáció állhat elő, mert nehezen képzelhető el, hogy a rendszertagadó és EU-ellenes Jobbik politikusa akár valamelyik külkapcsolatokkal foglalkozó, akár a titkosszolgálatok munkáját felügyelő bizottság munkáját vezesse. Így az a valószínű, hogy a Jobbik delegáltja irányítja majd a költségvetési bizottságot, az MSZP és az LMP pedig a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztján osztozik.
Mire jó a bizottság?
A parlamenti bizottság „az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, valamint – törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben – ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve” – írja a Házszabály. A dokumentum szerint a bizottságok száma és feladatköre a kormányzati felépítéshez igazodik, de kötelezően működtetni kell „az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá – paritásos bizottságként – a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat”.
Az állandó bizottságokban minden frakció legalább egy-egy képviselőt delegál, és minden – kormányzati tisztséget nem viselő képviselő – tagja valamelyik állandó bizottságnak.
A bizottsági elnök alapilletménye 120 százalékát (278 200 forintot), a bizottsági alelnök pedig alapilletménye 100 százalékát (231 900) kapja munkájáért.
A Házszabály szerint egyébként az állandó bizottságok munkájában „bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel”, vagyis mindegyik bizottságban legalább kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-szövetségnek. A fentiekből kiderül, hogy a KDNP önálló frakciójának nagysága nem befolyásolja a pártszövetség súlyát a bizottságokban.
Az önálló KDNP-frakció mellett ezért elsősorban a nagyobb médiajelenlét szól. László Róbert 60-63 fős KDNP-frakcióra számít, így a Fidesz-szövetséges párté lehet a második legnagyobb frakció, aminek a felszólalások és reagálások sorrendjénél van jelentősége. Orbán Viktor kitérő választ adott hétfői sajtótájékoztatóján a KDNP-frakció nagyságát firtató kérdésre: azt mondta, hogy ez Semjén Zsolt pártelnök és Lázár János reménybeli Fidesz-frakcióvezető alkuján múlik.
