Sem az MSZP-elnökség lemondásának bejelentésekor nem volt jelen, sem azóta nem szólalt meg Gyurcsány Ferenc. Az elmúlt évek elismerten legmeghatározóbb MSZP-s politikusának hallgatása azért feltűnő, mert közben sorra mondták el véleményüket a bukásról párttársai.
Az urnazárás után már meg is kezdődött a vita az MSZP-ben a párt megreformálásáról – írta például a Népszabadság, csokorba gyűjtve jóhéhány szocialista vezető véleményét, de éppen a volt kormányfőét mellőzve.
Gyurcsány Ferenc hallgatása azért is furcsa volt, mert közben volt olyan politikai elemző, aki már azt találgatta, milyen hatalmi harc várható az MSZP-n belül. Stumpf István például úgy vélte: egy Mesterházy-Gyurcsány párharcot jelenleg az eddigi listavezető nyerne.
Noha az eddigi listavezető a hírek szerint pártelnök-frakcióvezető lenne, Gyurcsány mást ajánl. Mint a távirati irodának elmondta, célszerűbbnek tartaná, ha más-más emberek töltenék be a pártelnöki, a frakcióvezetői és a parlamenti alelnöki posztot.
A volt kormányfő oktalanságnak nevezte Mesterházy hivatkozását arra, hogy szétválasztották az elnök és az elnökség lemondását. Szerinte ez a politikai szembenézés elodázása, az érdemi kérdések helyett a személyi ügyek előtérbe helyezését vonja maga után.
Az új vezetést, az elnököt és az elnökséget egyszerre, közös értékelés és a jövőre vonatkozó döntések meghozatala után kellene megválasztani, hiszen ha előbb választanánk vezetést, aztán döntenénk a jövőről, az olyan lenne, mintha a gombhoz varrnánk a kabátot – fogalmazott.
.Ami a személyi kérdéseket illeti – folytatta – a párt jelenlegi vezetőinek “kellő mértéktartással egyelőre illendő háttérbe vonulni”. Akkor járunk el helyesen, ha széles összefogásra építjük a vezetést. Sokakra és nem kevesekre kell építeni a jövőt.
Gyurcsány bejelentette, hogy még a kongresszus előtt átfogó, írásos értékelést fog közzétenni az elmúlt évekről, valamint javaslatokat kíván megfogalmazni a következő hónapokra és évekre. A jövő nem a pártemberek, hanem a balliberális oldal egészének kezében van” – vélekedett.