Hogyan ne bukjunk el a felvételin?

Magyarországi felsőoktatási intézménybe bárki jelentkezhet, aki rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel.

Az érettségi azonban nem az összes képzési szinthez elég. Ha valakinek van már érettségije, felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakokra és egységes, osztatlan képzésekre is beadhatja a lapját, viszont a mesterképzést és a szakirányú továbbképzést nem célozhatja meg egészen addig, míg nem szerzett legalább egy alapfokú (bachelor – BSc) felsőfokú végzettséget.

Más a helyzet a doktori képzéseknél, hiszen ezekre csakis a korábbi, ötéves képzésben szerzett egyetemi végzettséggel vagy a bolognai rendszerben szerzett mesterfokozatú diplomával lehet jelentkezni. Abban a döntésben pedig, hogy milyen szakot érdemes tanulni, segíthetnek a Hány szak közül választhatok?

2010-ben 56 ezer, államilag támogatott hallgatót vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre. A szeptemberben induló képzések száma az előző évekhez képest ugrásszerűen nőtt, a tavalyi 5700 helyett már közel nyolcezer szakra lehet jelentkezni. Ezek közül háromezernél is több az egységes, osztatlan és alap-, illetve közel ugyanennyi a mesterképzések száma, a többi pedig felsőfokú szakképzés.

Hol nézhetem meg, milyen szakokat kínálnak?

Decemberben jelent meg a Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2010 szeptemberében induló képzések érettségizetteknek és – külön kötetben – a felsőfokú szakképzések, valamint a mesterképzések gyűjteménye. 2010. január végén pedig nyilvánossá vált a tájékoztatók kiegészítése, amely az interneten érhető el. Ebben azok a szakok szerepelnek, amelyeknek az akkreditációja, azaz az elindulásuk engedélyezési eljárása a könyvek megjelenése után ért véget.

A tájékoztatók anyaga emellett a Felvi.hu szakkeresőjében is megtalálható, sőt itt több szempont alapján böngészgethetünk is a meghirdetett képzések között.

Hogyan jelentkezhetek?

Kétféle módon lehet jelentkezni a felsőoktatásba: jelentkezési lapon, illetve az interneten keresztül e-felvételivel. Az első esetben nyomtatványt kell kitölteni, amelyen az adatok mellett jelezni kell, mely szakokra, milyen egyetemekre, főiskolákra pályázunk, valamint azt is, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésen, nappali, levelező vagy távoktatásos munkarendben szeretnénk tanulni. A lapok ingyenesek, ám „eljárás-specifikusak”: minden felvételi-időszakban csak az akkor kiadott lapok használhatók – tehát ami tavalyról maradt, idén nem jó!

Az e-felvételi felületén a hibázás lehetősége minimális, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem enged továbblépni. Mind a papír alapú jelentkezés, mind az e-felvételi beadási határideje 2010. február 15. éjfél. A nagyobb városokban a posták is igazodnak ehhez, több helyen éjszakába nyúlóan nyitva tartanak.

Mennyibe kerül mindez?

A jelentkezés díja 9000 forint, ezért az összegért három szakot jelölhetünk meg (ha ugyanabban az intézményben egy képzést államilag támogatott és költségtérítéses formájára is pályázunk, akkor az egy jelentkezésnek számít). Ha további szakokra is felvételiznénk, akkor azokért egyenként 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. A jelentkezések száma korlátlan, de nem szabad túlzásba esni: tavaly például volt olyan jelentkező, aki több mint negyven helyre beadta a lapját, ezért közel százezer forintot fizetett.

A hátrányos helyzetű jelentkezőknek elengedik a jelentkezési díj felét, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek pedig ingyenes a felvételi eljárás.

Egyes intézmények külön eljárási díjat is kérhetnek, amennyiben a felvételi során egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgát, gyakorlati, írásbeli vagy szóbeli vizsgát tartanak. Ezt az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza. A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az Oktatási Hivatalnak, a külön eljárási díjat az azt megállapító iskolának kell befizetni.

Milyen buktatók adódhatnak?

– A jelentkezési lap pontos kitöltése elengedhetetlen. Ha a bejelölt szakok sorrendjében még nem vagyunk biztosak, akkor sincs ok pánikra: ezt egy alkalommal még megváltoztathatjuk.

– Ha valamilyen dokumentum – például az érettségi bizonyítvány vagy a többletpontot igazoló okirat – február 15-én még hiányzik, akkor egészen júniusig lehetőségünk van a pótlására.

– A késedelmes fizetés miatt kizárhatnak a felvételi eljárásból.

Hogyan számítják ki a pontjaimat?

A pontokat többféle módon számíthatják ki: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmények összeadásával, vagy kizárólag az érettségiből.

Az első esetben az számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa. Öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, illetve egy választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegyeit összeadjuk, majd megduplázzuk. Ez maximum 100 lehet. Ezután az érettségi százalékos eredményeinek az átlagát kell vennünk, amely szintén legfeljebb 100. A kettő összege adja a maximálisan elérhető 200 pontot.

A másik fajta pontszámításkor, az érettségi pontok esetén a felvételhez kötelező két érettségi vizsgatárgy – közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – százalékos eredményeit egyszerűen összeadják. Így is maximum 200 pont kapható. További részleteket a Hol volt a legmagasabb a ponthatár?

Tavaly sehol nem kellett a maximális 480 pontot teljesíteni. A Budapesti Corvinus Egyetemen született a legmagasabb ponthatár: a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon 469 pont kellett a bejutáshoz.

->

Hol olvashatom el, mennyi volt tavaly a ponthatár az egyes szakokon?

Mintegy kétszáz szakra csak többletpontokkal lehetett 2009-ben bejutni, nem volt elég a kitűnő érettségi. Ám közel négyszáz olyan szak is volt, ahová a minimális pontszámmal is be lehetett kerülni. Az fn.hu összegyűjtötte az összes egyetem és főiskola Mik voltak 2009-ben a legnépszerűbb szakok?

2009-ben a gazdaságtudományi képzésekre szeretett volna bejutni a legtöbb felvételiző. A jelentkezési adatok alapján a dobogó első fokán a gazdálkodás és menedzsment szak állt, utána a turizmus-vendéglátás, majd a kommunikáció következett. A pénzügy-számvitel,a kereskedelem és marketing, a gépészmérnöki és az informatika alapszak is szerepelt a „top tízben”, ám az andragógia és a jog sem veszített a népszerűségéből. A tavalyi Tavaly hány ember jutott be a felsőoktatásba?

127 ezer diák felvételizett tavaly, közülük 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira. Ha a pótfelvételivel bekerült tízezer embert ehhez hozzáadjuk, akkor százezernél is többen kezdhették el az őszi szemesztert. 2009-ben 136 ezer fő tett érettségi vizsgát. A felvettek száma körülbelül háromnegyed-egynegyed arányban oszlott meg az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyek között.