Kovács András szociológus a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet legújabb kutatásait elemezve kifejtette, hogy a zsidóságot érzelmi alapon elutasítók aránya 1993-ban 14 százalékot tett ki, a közvélemény-kutató intézet 2009 nyarán végzett felmérése szerint pedig ez az arány 10 százalék volt.
Érdekességként említette, hogy a szélsőséges antiszemiták 11 százaléka nem tagadja a holokauszt tényét. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a holokauszt tagadása “nem tudásprobléma”, hanem legitimálja az antiszemita érzületet. Ehhez kapcsolódóan három állítást kellett a megkérdezetteknek elfogadniuk vagy elutasítaniuk: a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák; a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják; a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki.
Az első állítást a megkérdezettek 6, a másodikat 12, a harmadikat 11 százaléka támogatta. A három kijelentésből minimum kettővel a megkérdezettek 12 százaléka értett egyet, körülbelül ennyire tehető a holokausztot tagadók aránya Magyarországon – állapította meg. A három kijelentés egyikével sem értett egyet a megkérdezettek 61 százaléka, 24 százalék nem kívánt állást foglalni, további 3 százalék viszont a “tagadásra hajló” kategóriába került, mert a három közül egy állítással egyet értett – tette hozzá.
A 2003-as felméréshez képest nagy növekedés következett be a gázkamrák tagadásával kapcsolatban, ami véleménye szerint leginkább mutatja a holokauszt tagadóinak arányát. A vizsgálatok alapján azonban ez a növekedés leginkább 2003 és 2006 között következett be, azóta ez a mutató stagnál. Ez némileg ellentmond annak az érzetnek, miszerint inkább a legutóbbi 1-2 évben nőtt a holokauszt-tagadók aránya – folytatta.
Kovács András ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy ez a benyomás amiatt alakult ki az emberekben, mert a szélsőséges honlapok és egyéb médiumok erőteljesebben hallatják hangjukat az utóbbi években. Emiatt az a veszély fennáll, hogy jelentős tömegeket tudnak maguknak a későbbiekben megnyerni – vélekedett.
Beszámolt arról, hogy a felmérésnek volt egy úgynevezett “rokonszenv-hőmérője” is. Ennek alapján viszont a zsidóságot és a svábokat tartották a megkérdezettek a legrokonszenvesebbnek, és a cigányságot a legkevésbé rokonszenvesnek. Az is megállapítható, hogy a romákat az ellenszenv érzülete sokkal jobban sújtja, mint a többi etnikai csoportot.
