Ahol még áll a vasfüggöny

A vasfüggöny történetét az 1949-es telepítéstől 1989-ig bemutató kiállítás láttán az ember nehezen érti, miként lehetett abban az időben útlevél nélkül Nyugatra távozni. Kiderül, 56-ban könnyen, mert addigra már elrohadt a negyvenes években lerakott határzár. Az aknákat felszedték, a szögesdrótot visszabontották, így szeptember 20-ra gyakorlatilag csak a határőrök állhatták útját a disszidenseknek. Így fordulhatott elő, hogy a forradalom után tömegek léptek át a szabadabb világba.



“Lábra lőjünk, de úgy hogy meg ne szólaljon” – nézze meg a videót!:

1957-re aztán valamelyest összeszedte magát az ország, így új szögesdrót és frissen telepített bakelitaknák fogadták a határövezetbe tévedőt. Persze már a határig sem volt könnyű eljutni abban az időben, több védősávon át vezetett az út. Már az ország közepén voltak civil ruhás nyomozók a vonatokon, a szombathelyi pályaudvaron pedig több buszsofőr és kalauz is figyelte a határ irányába átszállókat. A buszok utasait katonák és határőrök várták a célállomáson, aki pedig minden ellenőrzőponton átjutott, annak a szögesdrót és az aknamező állta útját.



Tyúklétra és rúdugrás

Volt persze, akiket semmi nem tartott vissza, mint azt a lengyel ifjúsági bajnok rúdugrót, aki sporteszközével próbált kilendülni a határon, ám az erdőben kevés volt a lendülete, így visszaesett, pont a tányéraknákra, amik darabokra tépték a testét.

Képgaléria (M.M.)

Át ugyan nem jutott, de legalább életben maradt az a keletnémet család, akik a Balatonhoz érkeztek nyaralni, ám igazi céljuk a határátlépés volt, Ausztriába. A családfő egy roskatag tyúklétrát barkácsolt, hogy így lépjenek át a túloldalra, ahol már várták őket a nyugati rokonok által felfogadott segítők és a szöktetést finanszírozó (és dokumentáló) Stern magazin újságírói. A kislányuk és a feleség át is jutott, ám a testes családfőt nem bírta el a létra utolsó foka. Visszaesett, ráadásul a rendszer bejelzett a határőröknél.



Volt akinek sikerült

Kevesen tudják, hogy a vasfüggöny nem pont az államhatáron, hanem pár száz méterrel beljebb húzódott, így a feleség, a segítők és a Stern újságírói egyenesen belefutottak a magyar határőrökbe. Az asszony ráadásul ijedtében azt is elárulta, hogy a határzár belső oldalán még ott az apuka is, így végül a házaspár mindkét tagja egy NDK börtönben töltötte a következő három és fél évet.

Akadt azért, akinek sikerült a szökés, egyedi létrákkal vagy úgy, hogy rátereltek egy csordát az aknamezőre és a felrobbanó teheneket kerülgetve rohantak át Ausztriába. A legegyszerűbben mégis az a három fiatal disszidált, akik egy husánggal simán kiásták magukat a szögesdrót alatt. Az akkori határőrvezetés persze szigorúan megtorolta a bizonyítható szökéseket, így az őrség egy része évekig szolgálhatott a fegyelmező zászlóaljban.

Talán ezért volt érvényben az a – szigorúan nem hivatalos – parancs, hogy a menekülőket bármi áron meg kell állítani. A korabeli eligazításokon rendre úgy indították szolgálatba a határőröket, hogy aki felszólításra nem áll meg, azt lábon kell lőni, de úgy, hogy többet ne tudjon megszólalni.

“Büszke vagyok, hogy a hazát szolgáltam” – nézze meg a videót:

Túl gyorsan bontották le a vasfüggönyt

Húsz évvel ezelőtt döntött a Németh-kormány a szocializmus szimbólumának tartott elektromos jelzőrendszer – közkedvelt nevén vasfüggöny – végleges lebontásáról. A lépést két évvel korábban a határőrség kezdeményezte, méghozzá szakmai, politikai és erkölcsi megfontolásból. A szintén a határőrök által kezdeményezett próbabontás pedig – mint azt korábban megírtuk – olyan jól sikerült, hogy az Alois Mock és Horn Gyula akkori külügyminiszterek ünnepélyes kerítésvágására kiszemelt szakaszon az elbontott helyére új szögesdrótot kellett húzni, hogy a megjelentek és a sajtó kedvéért legyen mit vágni június 27-én.

A határőrség által készített, és az FN.hu birtokába került videón jól látszik a bontás munkafolyamata.

Ezt követően elözönlötték a határnyitás reményében a keletnémetek Magyarországot. Végül augusztus 19-én, az úgynevezett páneurópai pikniken (amit először Kőszeg környékére tervezetek Goják szerint, de az ottani pártbizottság nem engedélyezte) Fertőrákos mellett megtörtént a csoda: átengedték a határon az embereket.