A stressz minden harmadik embernél a munkaképesség csökkenését okozza – áll egy kutatásban. A lakosság 18 százalékánál már kimondottan súlyos problémát, magas vérnyomást, hajhullást, elhízást, pszichés betegségeket eredményez. A fiatalabb korosztályoknál nagyobb fokú agresszivitást és emésztőrendszeri zavarokat vált ki, míg az idősebbeknél inkább a keringési rendszerrel és a lelki egyensúllyal összefüggő tünetek mutatkoztak. Ezek mellett megkétszerezi bármely betegség kockázatát.
Kellő odafigyeléssel és szabályozással megelőzhető a stressz. Kutatások szerint a munkavállalók 35 százaléka érzi munkája révén veszélyben egészségét, 28 százaléka pedig egyértelműen a munkájára vezeti vissza betegségét. Az egyes betegségek nemcsak fizikai hatások miatt (például a munkavégzés során használt vegyszerek), hanem a munkahelyi légkörből adódóan is kialakulhatnak.
Stresszel a válság
A recesszió miatt egyre több elbocsátásról hallani, amely szintén erős stressz-forrás. Azokat a dolgozókat is érinti, akik a cégnél maradnak, hiszen Damoklész kardjaként lebeg felettük a munkanélküliség réme. A bizalom megtartását – és az alkalmazottak megnyugtatását – segítheti a kommunikáció. Ha a vezetőség eltitkolja, hogy a válság miatt problémák vannak a cégnél, az elhibázott lépés – mondta egy kutatás bemutatóján Balázs György, a Hewitt magyarországi tanácsadási üzletágvezetője.
Ha megtörténik a baj, a dolgozó elveszíti a munkáját, akkor megteheti, hogy pert indít a volt munkáltatója ellen. Ha a leépítés munkajogilag rendben volt, akkor az elbocsátott azon a címen követelhet kártérítést, hogy az egészsége a vállalatnál károsodott. Természetesen bizonyítania kell a baleset vagy betegség munkaviszonnyal való összefüggését. A munkahelyi baleset okozhat maradandó lelki, pszichikai problémákat is.
Az EU szabályokat akar
Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa felszólította a tagállamokat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a munkahelyi stressznek, az egyre gyakrabban előforduló erőszaknak, szexuális és pszichológiai zaklatásnak. Ugyanakkor fontosnak érzi, hogy mielőbb megfelelő uniós szabályok szülessenek – írta az MTI.
Egy brit felmérés szerint minden öt alkalmazott közül három szenved a stressztől. A dolgozók ezt a növekvő terhelésnek, az elbocsátásoknak, a hosszú munkaidőnek és a munkahelyi torzsalkodásoknak tulajdonítják. A probléma a vállalatoknak is gondot okozhat, hiszen a stresszes alkalmazott nem elég termelékeny. Nagy-Britanniában a közelmúltban engedték útjára azt a nemzeti stratégiát, amely a mentális panaszok és a munkahely közötti összefüggésre koncentrál. Ennek keretében nemrég nyolcmillió fontot (körülbelül 300 milliárd forintot) ajánlott fel az állam, hogy munkához vagy állásuk megőrzéséhez segítsék a stressznek kitett embereket.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) hangsúlyozza: nem kizárólag a munkáltatón múlik a stressz kialakulása. Az sem reális feltételezés szerintük, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről – ideértve a munkahelyet is – a stresszt okozó tényezők.
Néhány fontos fogalom
– Munkahelyi baleset: az az egészségkárosodás, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A sérülés helyszíne és időpontja nem számít, tehát akár a munkahely felé az úton elszenvedett lábtörést is ide sorolhatjuk.
– Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben (vagy utána) bekövetkezett maradandó egészségkárosodás, amely a munkavégzés során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és/vagy ergonómiai tényezőkre vezethető vissza. Ide soroljuk azt az esetet is, ha például a túlmunka miatt betegedett meg a munkavállaló.
– Pszichoszociális kockázatok: azok a negatív hatások, amelyek a dolgozót a munkahelyen érik – például konfliktusok vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága. Ezek miatt kialakulhatnak fizikai jellegű munkabalesetek is, de stressz okozta betegségek, illetve pszichoszomatikus (lelki eredetű szervi megbetegedések is.
(Forrás: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása.)
Az OMMF adatai szerint 2008-ban 22 ezernél is több munkabaleset történt Magyarországon. Az idei első negyedévben a munkavédelmi hatóság már összesen 115 foglalkozási megbetegedés gyanúját vizsgálta ki, a balesetek száma pedig meghaladta az ezret.
Olyan statisztikát azonban sajnos nem sikerült szereznünk a felügyelőségtől, hogy ezek közül melyek voltak lelki eredetű problémák. A főfelügyelőségen törvényi felhatalmazás alapján a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása az Európai Unióban bevezetett statisztikai módszer (ESAW) szerint történik, ennek része a személyi tényezők megállapítása. A kódok között azonban nem található a munkahelyi stresszre utaló besorolás, utalás – közölték az FN-nel.
Társadalmi célű reklám
