Filmekből, sorozatokból már ismerjük őket. Legtöbbször sorozatgyilkosságok kapcsán kérik a segítségüket. A helyszínre érkezve megvizsgálják a holttest elhelyezkedését, a gyilkosság módját, kikérdezik az áldozatok családtagjait és ismerőseit, párhuzamokat próbálnak levonni hasonló jellegű, korábbi esetekből, majd felállítják az elkövető pszichológiai jellemrajzát, amelyben a nemére, életkorára, munkájára, valamint az őt ért esetleges traumákra koncentrálnak. Ők a profilozók vagy más néven viselkedéskutatók, akik közül is a legjobb szakemberek az FBI Virginia államban lévő, quanticói központú Viselkedéskutató Egységében dolgoznak. A romaellenes támadásokat vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda is tőlük kap segítséget.
A személyiségre koncentrálnak
Nyomoztak már emberrablók, sorozatgyilkosok után, igyekeztek felvázolni a terroristák típusát a New York-i, a madridi és a londoni öngyilkos merényletek után. Ezúttal pedig a romagyilkosok elfogásában segítenek az elkövetők profiljának a megalkotásával. A bűnügyi profilozás alapja a bűncselekmény helyszínének és a rendelkezésre álló információknak az elemzése, amelynek révén összeáll egy kép az elkövető vagy elkövetők személyiségéről, kezdve a nemétől, az életkorától, a származásán át, egészen a külsejéig (magasság, testsúly, stb.). A felállított pszichológiai jellemrajzzal pedig behatárolható a gyanúsítottak köre, sőt közülük akár pontosan be is azonosítható a tettes. A bűnügyi profil legfontosabb eleme a személyiség, amelyről a viselkedés mindent elárul. A viselkedéskutatók pedig ezt a bűncselekmény elkövetésének a módjából (pl. ki az áldozat, hol történt a gyilkosság, milyen fegyvert használt, sor került-e kínzásra vagy nemi erőszakra?) állapítják meg, felállítva az elkövető jellemrajzát.
Kész a profil – legalábbis a Gyilkos elmék című
sorozatban (forrás: imdb)
A törvényszéki pszichológusok profilalkotása mögött – amelyhez ugyan egy kis spekuláció is társul – többéves kutatómunka húzódik. John Douglas, az FBI legjobb bűnügyi személyiségelemzője, aki 1995-ig az FBI Nyomozástámogató Részlegének volt a vezetője, tartozott az első profilozók közé. Douglas – akinek a nevéhez számos sorozatgyilkos elfogása kötődik – és társai éveket töltöttek bűnözők kihallgatásával, hogy minél jobban megismerjék tetteik motivációit. Az igazán jó viselkedéskutató ugyanis képes arra, hogy az elkövető szemszögéből (saját érzéseit elnyomva) szemlélje a bűncselekményt, valamint arra, hogy ízekre bontsa a tettes és az áldozata közötti kapcsolatot.
Az elkövető személyiségképének felállítására kétféle módszer létezik. Az egyik az FBI Viselkedéskutató Egységében használt metódus, amelynek állomásai a következők: a bizonyítékok helyszínen való összegyűjtése, a bűncselekmény rekonstruálása, a profil felállítása, a nyomozás, majd a tettes elfogása. Az FBI – amelynek módszere az Egyesült Államokban, Hollandiában és számos más európai országban elterjedt – az elkövető bűncselekményeinek alapos elemzése után állapítja meg személyisége és viselkedése legfontosabb jegyeit. A másik viszont Brent E. Turvey, törvényszéki pszichológus és bűnügyi profilozó deduktív logikán alapuló módszere (bizonyos előfeltevésekből történik az egyedi esetre vonatkozó következtetés levezetése), amely inkább csak arra jó, hogy leszűkítse a gyanúsítottak számát.
Romák elleni támadások (kronológia képekben) – KÉPGALÉRIA!
Magyar profilozók
Hazánkban is dolgoznak a rendőrség kötelékében profilozók, ám ők az FBI-osoktól eltérően más jellegű módszerekkel dolgoznak – értesült a FN. Míg tengerentúli kollégáik a pszichológiára alapozzák a profil felállítását, addig a magyar szakértők inkább a statisztikát és a matematikát hívják segítségül. Ők ugyanis a hasonló bűncselekmények elkövetőiről rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján alkotják meg az elkövető személyiségprofilját. Ebben az esetben a profilalkotás statisztikai adatokra, bűnügyi nyilvántartások adataira épül, nem pedig a helyszínen talált bizonyítékokra, rendelkezésre álló nyomokra (a gyilkosság eszköze, a helyszín jellege, az elkövetés módszere stb.)
Még képlékeny a romagyilkosok profilja?
A legutóbbi romagyilkosság óta szinte napról napra módosult a feltételezett elkövetők jellemrajza:
Április 24.
„Az elkövetők négy-öt, a negyvenes éveiben járó, a fegyverkezelésben nagy gyakorlatot szerzett férfi, akik biztos kézzel ölnek embert. Az elkövető rendkívül elvetemült, az éjjeli és egyéb terepen is jól mozgó, ebben a tekintetben felkészült vagy valamilyen úton felkészített személy, aki nem riad vissza emberre is ráfogni a fegyvert, azzal a szándékkal, hogy megölje.” (Bencze József országos rendőrfőkapitány)
Már az aktív rendőrök, katonák és a francia idegenlégió magyar tagjai között is keresik a gyilkosokat, de azokat is ellenőrzik, akik részt vettek a délszláv háborúkban.
Április 25.
A katonai elhárítás a jelenleg szolgáló vagy nyugdíjas katonák, határőrök nyilvántartását vizsgálja át, hogy gyanúsítható-e valaki a Molotov-koktélos és fegyveres támadásokhoz hasonló cselekményekkel. A titkosszolgálatok szerint a tettesek egy része a honvédségnél vagy rendőrségnél kaphatott kiképzést.
Április 27.
„Az elkövetők jártasak a vadászfegyverek használatában. A bűncselekmények előtt pedig terepszemlét tarthattak.” (Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója)
„Profik a gyilkolásban és a nyomok eltüntetésében.” (Draskovics Tibor rendészeti miniszter)
„Az elkövető skizofrén, kettős személyiséggel élő férfi lehet, aki a hétköznapi életben békés, jóravaló embernek tűnhet, miközben elköveti ezeket a gyalázatos bűncselekményeket.” (Házi István, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója)
Április 28.
„A feltételezések szerint a tettesek 20 és 60 év közötti férfiak lehetnek, akik között az átlagnál jobb lőképességű elkövető is van. A bűnözők célszerűen, praktikus okok alapján választanak autót.” (Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója)
Május 3.
„Egy kicsi, elszánt és profi csapatról van szó, amelynek tagjai korábban valószínűleg nem követtek el bűncselekményt, viszont valószínű, hogy újabb támadásra készülnek. Mindenképpen tudatosan roma telepeket vesznek célba, kerülik a feltűnést, többnyire autópályához vagy erdőhöz közel támadnak, hogy a menekülési útvonal biztosított legyen, általában mindig szélső házra támadnak.” (Bencze József országos rendőrfőkapitány)
Május 4.
„Az elkövetők környezetükhöz képest „rendellenesen élnek”, időnként több órára eltűnnek éjszaka, ez is adhat fogódzót a bűnösök kézre kerítéséhez.” (Bencze József országos rendőrfőkapitány)
