A most érvényben lévő felvételi pontszámítási rendszer 2008 januárja óta van érvényben. Az idén még nem várható változás, ám a tervek szerint jövőre több újdonságot is bevezetnek: átstrukturálnák a többletpontokat, és magasabbra emelnék a bejutási küszöböt. Az FN azokra a kérdésekre kereste a választ, amelyek egy felvételizőben felmerülhetnek.
A felvételi során maximálisan 480 pont szerezhető. Ennek az eléréséhez elengedhetetlen a kitűnő érettségi eredmény, viszont nem szükséges hozzá a többletpontokat jelentő hátrányos helyzet vagy a pluszteljesítmény, mint például az OKTV-n és a sportban elért eredmények, vagy a több nyelvvizsga. A jelentkezők inkább a többletpontokkal próbálják elérni a lehető legjobb eredményt.
Átszámítási rendszer
jeles (5) = 100 százalék
jó (4) = 79 százalék
közepes (3) = 59 százalék
elégséges (2) = 39 százalék
A film honlapja
->
Az érettségit százalékokkal értékelik, ezeket számítják át a jegyekre, amelyek a bizonyítványba kerülnek. Aki ötösre vizsgázott, az lehet, hogy 80, ám az is lehetséges, hogy 100 százalékot ér el. Ebből számítják ki a felvételi pontokat. Ha viszont még a régi rendszerben – 2005 előtt – érettségizett a jelentkező, akkor ebből a szempontból szerencsés: az érdemjegyeket a legmagasabb százalékértéken számítják át, mint a mellékelt táblázatból is látható.
Hogyan számítják a pontjaimat alapszakon?
Az összpontszám kétféleképpen számítható ki: a tanulmányi és az érettségi eredmények összeadásával, illetve kizárólag az érettségiből.
A tanulmányi pontoknál számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa. Öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, illetve egy választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegyeit összeadjuk, majd megduplázzuk – ez a tanulmányi pont, amely maximum 100 lehet. Az érettségi százalékos eredményeinek az átlagát kell vennünk, ez szintén legfeljebb 100. A kettő összege adja a maximálisan elérhető 200 pontot.
Az érettségi pontokat pedig úgy számítják ki, hogy a felvételhez kötelező két érettségi vizsgatárgy – közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – százalékos eredményeit egyszerűen összeadják. Így is maximum 200 pont kapható.
A felvételi során a két pontszámítási mód közül automatikusan az előnyösebbet veszik figyelembe. Az eredményeket megduplázzák (tehát már 400 pontnál tartunk), majd ehhez adódnak a többletpontok.
Másképp számolnak a szakképzésben és a mesterszakoknál
Az alapszakoknál 160 pont a minimum, jövőre pedig felemelik 200-ra. A felsőfokú szakképzésre jelentkezőknek viszont elég 140 pontot elérniük. Háromféle módszerrel számolhatunk: megduplázhatjuk a tanulmányi pontokat, de az érettségi eredményeket is, illetve a kettő összegét is nézhetjük – attól függően, melyik adja a legmagasabb értéket. A felsőfokú szakképzésben az intézmények nem határozták meg, hogy mely tárgyakból kell az érettségi pontot számolni, így a két legjobb jegyet nézik.
A mesterképzésben 100 pontos a rendszer. Az MSc/MA szakokra az intézmények állítják össze a felvételit, a pontszámítás szabályait, ezért ezek a legtöbb helyen eltérőek lesznek. Ám nem mindenhol: a nagy tudományegyetemek bölcsészkarai A film honlapja
->
Hogyan kaphatok többletpontot?
Két csoportra lehet osztani a többletpontokat: vannak olyanok, amelyek minden szakon kötelezően járnak (jogszabály rendelkezik róluk), de a képzési területek is kiköthetik, hogy mire adnak pluszpontokat. Az első csoportba tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért (nyelvvizsgáért), illetve az előnyben részesítés miatt járó többletpontok. Ezzel szemben csak bizonyos képzési területeken jár többletpont a tanulmányi, művészeti és sporteredmények, valamint a szakképesítés alapján.
A kormány tervezi a többletpontok átalakítását, erről annyit sikerült megtudnunk, hogy az emelt szintű érettségiért többet, a nyelvtudásért pedig kevesebbet adnának, mint most. Ehhez azonban jogszabályt kellene módosítani.
Hány pluszpontot kaphatok?
A többletpontok összege legfeljebb 80 lehet, még akkor is, ha a különböző jogcímek alapján elértek összege ezt meghaladná.
– Emelt szintű érettségiért: csak akkor adnak érte többletpontot, ha legalább 30 százalékos az eredménye. Vizsgatárgyanként 40, tehát legfeljebb 80 többletpont vehető figyelembe.
– Nyelvtudásért: a középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért 35, a felsőfokúért pedig 50 többletpont jár. Ha viszont a jelentkezőnek több különböző nyelvvizsgája is van, akkor is összesen legfeljebb 50 pluszpontot kaphat. Amennyiben a jelentkezőnek emelt szintű az érettségije és nyelvvizsgája is van az adott nyelvből, akkor a többletpontokat csak egyszer kapja meg – azt a pontszámot számítják be, amelyik magasabb.
– Előnyben részesítés: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékos, illetve gyermeket gondozó jelentkezőket segítik többletpontokkal, nekik legfeljebb 50 adható. Hátrányos helyzet miatt 25 jár, a halmozottan hátrányos helyzetűek ezenfelül további 25 pontra jogosultak. Fogyatékosság esetén, illetve gyermeknevelésért (gyes, gyed vagy gyet alatt) is 50 pont kapható.
Az alábbi többletpontokat nem országosan adják, hanem csak egyes képzési területeken:
– Tanulmányi és művészeti versenyeredményekért: tárgyanként legfeljebb egy OKTV, SZÉTV, TUDOK versenyen elért eredmény alapján jár pont. A versenyek első helyezettjei általában 25-80 többletponttal lehetnek gazdagabbak. A részletek itt olvashatók.
– Szakképesítésért: az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, egy szakirányú, emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve technikusképesítő bizonyítványért 30 többletpont adható. Az OKJ szakmacsoportokon belüli szakképesítések felsorolása, és ezzel együtt a szakmánként történő megfeleltetése itt olvasható.
– Sporteredményért: olimpián, világ- és Európa-bajnokságon elért legalább harmadik helyezésért 20, az országos bajnokság legjobbjainak pedig 10 többletpont adható.
Gyakorlati vizsgát kell tennem a felvételin. Akkor nem számít az érettségi eredménye?
Nem minden szakon számítják a felvételi pontokat az érettségi és a középiskolai eredmények alapján, léteznek kivételek ez alól: a művészeti és a művészetközvetítés képzési terület összes szakján külön kell felvételizni. Ezeket a vizsgákat az adott felsőoktatási intézmény szervezi, és többnyire többrostásak. Összesen maximum 200 pont szerezhető, ezenfelül mindkét esetben beszámíthatók a többletpontok is. A felvételiről az adott egyetemen vagy főiskolán lehet érdeklődni.
Mi az az alkalmassági vizsga?
Egyes szakoknál az intézmények megvizsgálják, hogy a jelentkezőik alkalmasak lesznek-e arra a feladatra, amelyet a diplomaszerzés után fognak végezni. Az alkalmassági vizsgán elért teljesítményre nem pontszámot, hanem „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítést adnak. Aki nem jelenik meg, vagy nem felel meg, az nem vehető fel még akkor sem, ha egyébként a felvételi pontjai elérik a megállapított ponthatárt.
Ki húzza meg a ponthatárt?
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények elöljárói, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és az Educatio Kht. vezetői, szakemberei állapítják meg, ehhez egy számítógépes algoritmust használnak.
Először egy országos sorrend készül az összes jelentkezőről, majd a számítógépes program „feltölti” a felvételizőket. Így a legjobbak kerülnek be az általuk megjelölt első helyre, amíg be nem telik az adott intézmény keretszáma. Ezután azokat, akik szintén oda adták be első helyen a lapjukat, de már nem jutottak be, a második jelentkezési helyükre veszik fel. Mindez addig tart, amíg az adott képzési területen vagy szakon el nem érik az országosan felvehető, államilag támogatott keretszámot. Ezután azok következnek, akik vállalták, hogy költségtérítést is fizetnének.
Mikor tudom meg, hogy felvettek-e?
Előreláthatólag 2009. július 23-án estefelé kerülnek fel a Felvi.hu-ra a ponthatárok, és az FN is beszámol róluk. A vonalhúzás után az egyetem vagy főiskola levélben értesíti a leendő hallgatókat a további teendőikről.
->
