Néhány napja Orbán Viktor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári közgyűlésén ismét kilátásba helyezte a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak. Felmerül a kérdés: miért pont most tette ezt a Fidesz elnöke, és van-e egyáltalán realitása. Orbán Viktor kijelentése mindenesetre máris kritikát váltott ki a pozsonyi Új Szó részéről.
Meg kell oldani a Jobbik-problémát
Nem lehet kizárni, hogy Orbán bejelentése nem volt előre megtervezett. Ha mégis tudatosan tette a kormányfőkeresés „leglázasabb időszakában”, annak elsősorban belpolitikai háttere lehet. A Fidesz-kommunikációban megfigyelhető, hogy a párt igyekszik megoldani a „Jobbik-problémát”, vagyis próbálja gátolni a radikális jobboldal megerősödését. Ehhez viszont hívószavak kellenek, és ilyen lehet a kettős állampolgárság is.
Más kérdés, hogy a kettős állampolgárságnak van-e egyáltalán realitása, illetve értelme. Az tény, hogy az állampolgársággal kapcsolatos jogszabályok módosításához kétharmados többség kell. Vagyis ha a Fidesz a következő választásokon nem szerez a jelenlegi közvélemény-kutatási adatoknak megfelelő győzelmet, az ügy várhatóan eredményesen fel sem vetődhet.
Már nincs sok értelme Ukrajnában felvetni
Azt is figyelembe kell venni, hogy 2004. december 5-e óta a határon túli magyarság helyzete lényegesen változott. Az állampolgárság megadása leginkább azért tűnhetett vonzónak a határon túliak számára, mert a magyar útlevél megkönnyítette volna az anyaországgal való kapcsolattartást. Csakhogy azóta, a schengeni rendszernek köszönhetően, Magyarország és Szlovákia között megszűnt a határellenőrzés, ahogyan Szlovéniával is. Szintén tény, hogy Magyarország és Románia között lényegesen felgyorsult a határátlépés folyamata, már útlevélre sincs szükség, elég a személyi igazolvány. Hasonló a helyzet Horvátországgal is.
Orbán Viktor Kárpátalján – kettős állampolgárásgot ígért (Fotó: MTI)
Vagyis érdemben a kettős állampolgárság a távoli EU-perspektívával rendelkező kárpátaljai és vajdasági magyarság helyzetén javíthatna. De az előbbit máris kizárhatjuk, ugyanis Ukrajna az egyetlen olyan környező állam, mely nem ismeri el ezt az intézményt. Vagyis megállapítható: a kettős állampolgárságot felvetni a szerbiai magyarság számára van csak értelme. És akkor még nem tértünk ki arra, hogy jobboldali körökben is felmerül az a dilemma, hogy a kettős állampolgárság nem hat-e ellentétesen az autonómia intézményével.
Reálisabb a Státustörvény módosítása
Feltűnő volt, hogy a Magyar Szocialista Párt nem „ugrott rá” a kérdésre. Egyedül Szabó Vilmos, a külügyi bizottság szocialista alelnöke tette szóvá Orbán Viktor szavait a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén, amikor is meghallgatták Szili Katalin házelnök tájékoztatóját a szlovák-magyar parlamenti párbeszédről.
Ez esetleg betudható annak, hogy a baloldal nem akarja tovább fokozni népszerűtlenségét határainkon túl, de az sem zárható ki, hogy jelenleg az MSZP-t teljesen lekötik a kormányalakítási ügyek. Azt se felejtsük el, hogy a szocialisták két nappal Orbán kijelentése előtt Takács János személyében pont egy magyar-román kettős állampolgárt javasoltak miniszterelnöknek, vagyis kommunikációsan nehéz helyzetbe is kerülhettek volna.
Mindezzel szemben sokkal életképesebbnek tűnik Orbán Viktor másik megjegyzése, mely szerint várhatóan módosítaná a státustörvényt. Ez utóbbihoz nincs szükség kétharmados többségre, illetve a Magyar Igazolvánnyal járó esetleges oktatási és utazási támogatások ma is érdemben segítenek a határon túli magyarokon.
A szlovákiaiaknak rosszul jött
Orbán Viktor kijelentéseit élesen bírálta a pozsonyi Új Szó. Bár a felvidéki magyar lapról tudni kell, hogy inkább liberális beállítottságú – így már korábban is fogalmaztak meg kritikát mind a Fidesszel, mind a Magyar Koalíció Párjának Csáky Pál vezette szárnyával szemben – a mostani írást leginkább a szlovákiai elnökválasztási kampány motiválhatta. Szlovákiában a hétvégén elnökválasztás volt, és Ivan Gasparovic jelenlegi elnök győzött, a szlovák ellenzék magyarok által is támogatott jelöltjével, Iveta Radicovával szemben.
A kormánykoalíció pártjai a második fordulóra elővették a „magyar kártyát”, hiszen Radicova vállaltan nem tett egyetlen magyarellenes kijelentést sem, ezért megkapta a „magyar bérenc” címkét. Ebben a kampányban a Robert Fico fémjelezte SMER és a Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt folyamatosan riogatott a Fidesszel és Orbán Viktorral is. Ehhez jelentett muníciót a kettős állampolgárság felvetése.
