Megszülettek a keresztféléves képzések ponthatárai. Összesen 2720-an jelentkeztek, közülük 2200 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák. Mesterképzésre 1227-en, felsőfokú szakképzésre 253-an, míg költségtérítéses alapképzésre 720-an kerültek be.
Még van egy lehetőség
Aki nem került be most, annak az Országos Felsőoktatási Információs Központ azt ajánlja, hogy a tavaszi felvételi időszakban próbálkozzon újra. A szeptemberben induló képzésekre 2009. február 15-ig lehet jelentkezni. Ez munkaszüneti napra esik, ezért a felvételizők kapnak egy bónusz napot: 16-án éjfélig még elodázhatják a döntést.
Már megjelentek a szeptemberben induló képzéseket tartalmazó felvételi tájékoztatók, ám a kötetek lezárását követően is engedélyezett a Magyar Akkreditációs Bizottság néhány szakot. Ezeknek az adatai a tájékoztató kiegészítésében jelennek meg, legkésőbb január végéig.
Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben természetesen a 400+80-as pontozási rendszert alkalmazták a felsőoktatási intézmények. A mesterképzés pontjainak kiszámításakor viszont a felsőoktatási intézmények által meghatározott, maximum 100 pontos rendszert használták – írja a Felvi.hu.
A Tomori volt a nyerő
A legmagasabb ponthatárok a felsőfokú szakképzések között születtek. A Tomori Pál Főiskola (TPF) vitte a prímet: a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézői képzésre 450, a banki szakügyintézőire 435, a pénzügyi szakügyintézőire pedig 400 ponttal lehetett bejutni.
A gazdálkodási és menedzsment alapszakra érkezett a legtöbb jelentkezés (311). A ponthatár is magas volt ezen a szakon: a TPF-en a költségtérítéses nappali képzésre a bekerüléshez 242 pontot kellett szerezni, a Széchenyi István Egyetemen viszont ugyanerre a szakra elég volt 192 pont is. A legmagasabb ponthatár is a Tomorin alakult ki, a szabad bölcsészet alapszakra – a levelező, költségtérítéses képzésre – 257 pontot kellett felmutatnia a jelentkezőnek.
Sok sikerszak nem indul el
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán két felsőfokú szakképzést hirdettek meg, de ezek közül egyiken sem volt megfelelő számú jelentkező.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kommunikáció és médiatudomány képzése is hasonló cipőben jár. A Nyíregyházi Főiskolára 172, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 188 ponttal lehetett bejutni a felsőfokú média szakra.
Emellett az olyan természettudományos alapszakok, mint például a kémia, nem vonzottak elég érdeklődőt, így sehol nem indul el.
Népszerű volt a tanári mesterszak
A felsőoktatási intézmények 1048 államilag támogatott és 179 költségtérítéses hallgatót vettek fel a mesterképzésekre. Közülük legtöbben, 37 százalék a műszakin kezdheti meg tanulmányait. 23 százalék az új típusú tanárképzésre jutott be, de az informatikai (13 százalék) és a bölcsészettudományi szakokon (15 százalék) is jó az érdeklődés.
A jelentkezések alapján a mesterképzések közül a tanári iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet. A humánerőforrás-tanácsadó, a mérnökinformatikus, a marketing és a villamosmérnöki is előkelő helyen végzett.
Nem véletlen a februári kezdés
A februárban induló képzések, amelyekre 2008. november 15-i határidővel lehetett jelentkezni, azt a célt szolgálják, hogy azok az alapképzésben tanulók, akik januárban végeznek, lehetőséget kapjanak a tanulmányaik közvetlen folytatására mesterképzésben. Ilyen például a műszaki képzési terület, ahol a képzés 7 féléves.
A most induló mesterképzésekre jelentkezhettek a korábban főiskolai, vagy esetleg egyetemi végzettséget szerzettek is. Számukra kedvező lehetőség volt, hogy a meghirdetett képzések jelentős része levelező tagozatos volt, amit munka mellett is el lehet végezni.
A felvételi döntésről hivatalosan az intézmények írásban értesítik a diákokat. Szintén az egyetemek, főiskolák tájékoztatnak a beiratkozás helyéről és időpontjáról, illetve az egyéb további teendőkről is.
