Bármilyen nehéz anyagi helyzetben vannak is a hazai önkormányzatok, uniós összehasonlításban még mindig nem olyan magas az eladósodottságuk. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi húsz évben mindössze 28 településen fordult elő csőd, s ezek többségében maga az önkormányzat kezdeményezte az eljárást, kötelezettségeinek átütemezését kérve.
A svájcifrank-hitel volt a kiskapu
Eddig ráadásul mindig volt valami kiskapu. Plusz bevételi lehetőségnek bizonyult például az önkormányzatok számára, hogy alacsony kamatozású svájcifrank-hitelt vettek fel, majd azt – a beruházás kezdetéig – forintbetétként a számlavezető bankjuknál helyezték el.
Sok helyen éltek ezzel a némiképp megkérdőjelezhető módszerrel, hiszen évekig jelentős kamatnyereségre lehetett szert tenni. Később, 2006-tól pedig mindez gyakran kötvénykibocsátással valósult meg: a 2008 júniusában nyilvántartott több mint 700 milliárd forintos önkormányzati hitelállományból 317 milliárd forintnyit már kötvénykibocsátással vettek fel.
Rajz: Dániel András
Az alpesi deviza eltűnése a piacról azonban új helyzetet teremtett, a jövőben az önkormányzatok kénytelenek lesznek forintban vagy euróban forráshoz jutni. Ez viszont jelenleg igen nagy terhet rakna rájuk.
Leállhat az önkormányzati hitelfelvétel
„A 14–15 százalékos kamatszint olyan magas, hogy gyakorlatilag elérhetetlenné teszi a hitelek kamatának kitermelését. Ehhez 20–30 százalékos üzemi eredményt kellene elérni” – mutat rá Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló cég pénzügyi tanácsadási igazgatója. Az önkormányzati hitelfelvétel szerinte akkor indulhat meg ismét, ha a kamatszint nem haladja majd meg a 7–8 százalékot.
Ráadásul a kötvényeket – amelyeknek lejegyzői az esetek 90 százalékában a számlavezető bankok – általában több év türelmi idővel bocsátják ki (amikor csak kamatot kell fizetni). Így 2010 után hirtelen megugorhatnak az önkormányzatok kötelezettségei, vagyis a jövőkép nem túl rózsás.
Kapós ügyfelek
Kérdés, hogyan tudnak ebben a helyzetben forráshoz jutni a helyhatóságok, hiszen magasabb állami támogatásra nyilván nem számíthatnak. Maradnak a bankok. Kérdés persze, milyen ügyfelek az önkormányzatok. A bankok szerint az üzletág limitált kockázatossága, az államtól származó bevételek tervezhetősége és a méretük következtében igen kapósak.
Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese szerint „a vidék” azon sajátossága, hogy inkább megtakarító, mint hitelfelvevő, felértékelheti a takarékszövetkezetek szerepét az önkormányzatok finanszírozásában.
Még mindig az OTP a kedvenc
Ezen a terepen még mindig igen erős az OTP Bank túlsúlya: a 3200 önkormányzatból csaknem 2200 számláját „a legnagyobb lakossági banknál” vezetik. Az OTP eddig annak ellenére őrizte meg sikeresen abszolút vezető pozícióját, hogy az univerzális bankok többsége évek óta csipegeti részesedését.
Eddig mindössze a Raiffeisen Banknak és a takarékszövetkezeti integrációnak sikerült 4 százalék fölé kerülnie. „Sok a macera egy bankváltással, át kell állítani az informatikai rendszert, és sok olyan adminisztrációs teher is jár vele, ami kedvét szegi az ügyfeleknek” – elemzi a konzervativizmus okait az egyik bankszakember.
Holott a korábban kizárólag októberre szűkített önkormányzati bankváltást előíró jogszabály mára megváltozott, és semmi sem akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy másik bankhoz pártoljanak át.
