Belföld

Kapós bankügyfelek az önkormányzatok

admin

2008. 12. 06. 14:00

A globális válság felértékeli a bankok önkormányzati ügyfeleit, amelyek megszerzéséért fokozódik a verseny. Az adatok szerint a folyton pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok európai viszonylatban nincsenek rossz helyzetben: eddig 28 ment csődbe.

Bármilyen nehéz anyagi helyzetben vannak is a hazai önkormányzatok, uniós összehasonlításban még mindig nem olyan magas az eladósodottságuk. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi húsz évben mindössze 28 településen fordult elő csőd, s ezek többségében maga az önkormányzat kezdeményezte az eljárást, kötelezettségeinek átütemezését kérve.

A svájcifrank-hitel volt a kiskapu

Eddig ráadásul mindig volt valami kiskapu. Plusz bevételi lehetőségnek bizonyult például az önkormányzatok számára, hogy alacsony kamatozású svájcifrank-hitelt vettek fel, majd azt – a beruházás kezdetéig – forintbetétként a számlavezető bankjuknál helyezték el.

Sok helyen éltek ezzel a némiképp megkérdőjelezhető módszerrel, hiszen évekig jelentős kamatnyereségre lehetett szert tenni. Később, 2006-tól pedig mindez gyakran kötvénykibocsátással valósult meg: a 2008 júniusában nyilvántartott több mint 700 milliárd forintos önkormányzati hitelállományból 317 milliárd forintnyit már kötvénykibocsátással vettek fel.

Rajz: Dániel András

Rajz: Dániel András

Az alpesi deviza eltűnése a piacról azonban új helyzetet teremtett, a jövőben az önkormányzatok kénytelenek lesznek forintban vagy euróban forráshoz jutni. Ez viszont jelenleg igen nagy terhet rakna rájuk.

Leállhat az önkormányzati hitelfelvétel

„A 14–15 százalékos kamatszint olyan magas, hogy gyakorlatilag elérhetetlenné teszi a hitelek kamatának kitermelését. Ehhez 20–30 százalékos üzemi eredményt kellene elérni” – mutat rá Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló cég pénzügyi tanácsadási igazgatója. Az önkormányzati hitelfelvétel szerinte akkor indulhat meg ismét, ha a kamatszint nem haladja majd meg a 7–8 százalékot.

Ráadásul a kötvényeket – amelyeknek lejegyzői az esetek 90 százalékában a számlavezető bankok – általában több év türelmi idővel bocsátják ki (amikor csak kamatot kell fizetni). Így 2010 után hirtelen megugorhatnak az önkormányzatok kötelezettségei, vagyis a jövőkép nem túl rózsás.

Kapós ügyfelek

Kérdés, hogyan tudnak ebben a helyzetben forráshoz jutni a helyhatóságok, hiszen magasabb állami támogatásra nyilván nem számíthatnak. Maradnak a bankok. Kérdés persze, milyen ügyfelek az önkormányzatok. A bankok szerint az üzletág limitált kockázatossága, az államtól származó bevételek tervezhetősége és a méretük következtében igen kapósak.

Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese szerint „a vidék” azon sajátossága, hogy inkább megtakarító, mint hitelfelvevő, felértékelheti a takarékszövetkezetek szerepét az önkormányzatok finanszírozásában.

Még mindig az OTP a kedvenc

Ezen a terepen még mindig igen erős az OTP Bank túlsúlya: a 3200 önkormányzatból csaknem 2200 számláját „a legnagyobb lakossági banknál” vezetik. Az OTP eddig annak ellenére őrizte meg sikeresen abszolút vezető pozícióját, hogy az univerzális bankok többsége évek óta csipegeti részesedését.

Eddig mindössze a Raiffeisen Banknak és a takarékszövetkezeti integrációnak sikerült 4 százalék fölé kerülnie. „Sok a macera egy bankváltással, át kell állítani az informatikai rendszert, és sok olyan adminisztrációs teher is jár vele, ami kedvét szegi az ügyfeleknek” – elemzi a konzervativizmus okait az egyik bankszakember.

Holott a korábban kizárólag októberre szűkített önkormányzati bankváltást előíró jogszabály mára megváltozott, és semmi sem akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy másik bankhoz pártoljanak át.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kijini Primary School students learn to float, swim and perform rescues on Tuesday, October 25, 2016 in the Indian Ocean off of Mnyuni, Zanzibar.
—
Daily life in the Zanzibar Archipelago centers around the sea, yet the majority of girls who inhabit the islands never acquire even the most fundamental swimming skills. Conservative Islamic culture and the absence of modest swimwear have compelled community leaders to discourage girls from swimming. Until now.

For the past few years, the Panje Project has made it possible for local women and girls to get into the water, not only teaching them swimming skills but aquatic safety and drowning prevention techniques. The group has empowered its students to teach others, creating a sustainable cycle. Students are also provided full-length swimsuits, so that they can enter the water without compromising their cultural and religious beliefs.

While the wearing of full-length swimsuits may be seen as subjugation, donning one in order to learn a vital life skill, which has long been and would otherwise be forbidden, is an important first step toward emancipation. Education — whether it be in or out of the water — serves as a springboard providing women and girls the empowerment and tools with which to claim their rights and challenge existing barriers.

The rate of drowning on the African continent is the highest in the world. Still, many community leaders have yet to warm up to the idea of women and girls learning to swim. The swimming lessons challenge a patriarchal system that discourages women from pursuing things other than domestic tasks. It is this tension of the freedom one feels in and under water juxtaposed with the limitations imposed upon Zanzibari women that is at the heart of this series.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.