A magyar iskolák a diákok normaszegését, az erőszakos cselekedeteket büntetéssel, megtorlással próbálják kezelni, általában sikertelenül. Jó néhány példát megismerhettünk az utóbbi időben a sajtóból is, ahol a fiatalkori erőszak különböző megnyilvánulásaira az érintettek válasza a törvényi szigor, a rendőri fellépés, az adott intézményből való kitiltás volt. Szakemberek szerint ezek – bár sokszor megegyeznek a társadalom véleményével – nem vezetnek megoldáshoz.
Ha a gyerek nem érti és érzi, hogy amit csinált, elfogadhatatlan, káros, fájdalmat okoz, akkor a büntetés önmagában nem fogja „megjavítani” – véli a szociológus a mai megtorlásközpontú konfliktusmegoldásról. Herczog Mária a FigyelőNetnek elmondta, hogy ezekkel nem az elkövetett cselekményt minősítik, büntetik, hanem az érintett gyerekeket, személyt utasítják el.
Visszaadjuk a döntési felelősséget a családtagoknak
A maorik tudták
Léteznek a konfliktusok megoldására egyéb, sokkal hatékonyabb módszerek is. Ausztráliában és egy sor más országban – így Angliában, Hollandiában, Kínában, Svédországban – például már évek óta alkalmazzák az úgynevezett resztoratív (helyreállító, helyrehozó) eljárásokat, amelyek egy ősi hagyományt élesztenek újra.
Az új-zélandi őslakos maori törzseknél az volt a szokás, hogy ha egy fiatal valamilyen erőszakos konfliktust kezdeményezett, akkor a következmények megállapításába és az „ítélet”, valamint a jóvátétel kialakításába a fiatal családi, baráti körét is bevonták. Egy ausztrál rendőr e hagyományt bővítette ki a kilencvenes években azzal, hogy az esetek megbeszélésébe bevonta az áldozatot és annak családi és baráti körét is. Ebből alakult ki a családi csoportkonferencia (Family Group Conference, FGC) módszere. A kutatási eredmények szerint például az iskolai erőszakhelyzetek áldozatainak 96 százaléka, az elkövetők 97 százaléka elégedett ezzel a módszerrel, amely egyébként már nemcsak iskolákban működik, hanem megjelent a büntetőjogi praxisban is.
A felelősség a családoké
A módszer lényege az, hogy visszaadjuk a döntési felelősséget és aktivitást a családtagoknak – magyarázza Herczog. Nem egy külső szakértő mondja meg, hogy mit és miért tegyenek az okozott kár rendbetétele érdekében, hanem a család a saját meglévő erőforrásaira, tudására, tapasztalataira építve keresi a megoldást. Senki nem tud ugyanis annyit a családi viszonyokról, lehetőségekről, korlátokról, mint a családtagok maguk.
Formailag úgy működik a családi csoportkonferencia, hogy egy független koordinátor összehívja mindazokat, akik az érintett elkövető és áldozat életében fontos szereplők (lehetnek távoli családtagok, de barátok, szomszédok is). A szakemberek ekkor elmondják nekik, hogy az adott esetben – például bűncselekményt elkövető fiatal, iskolából kirúgott gyerek, bántalmazás s a többi – milyen lehetőségek, ellátások vannak, amit igénybe vehetnek.
Ezt követően a családok „saját ideje” következik, amikor a jelenlévők – a szakemberek kizárásával – elemzik a történteket, és saját tervet készítenek, hogy hogyan lehetne megoldani a problémát. A kész tervet aztán bemutatják a szakembereknek, akik megvizsgálják, hogy a terv jogszerű-e, és nem veszélyezteti-e a gyereket. Ezután elfogadják azt, és háromhavonta monitorozzák, hogy megvalósult-e a terv. Nagyon fontos, hogy a családi konferencián mindenkinek önként kell részt vennie.
Egy konkrét eset: gyermekelhelyezési vita
Már Magyarországon is hozzáférhető az a módszer, amivel meggyőző hatékonysággal lehet kezelni a különböző konfliktusokat, a családi és iskolai erőszak egyre többször hallott eseteit, járt utána a FigyelőNet. A módszer egyszerű: összeeresztik a tettest, az áldozatot, és azok családjait, hogy ők maguk oldják meg a problémát.
A magyar iskolák a diákok normaszegését, az erőszakos cselekedeteket büntetéssel, megtorlással próbálják kezelni, általában sikertelenül. Jó néhány példát megismerhettünk az utóbbi időben a sajtóból is, ahol a fiatalkori erőszak különböző megnyilvánulásaira az érintettek válasza a törvényi szigor, a rendőri fellépés, az adott intézményből való kitiltás volt. Szakemberek szerint ezek – bár sokszor megegyeznek a társadalom véleményével – nem vezetnek megoldáshoz.
Ha a gyerek nem érti és érzi, hogy amit csinált elfogadhatatlan, káros, fájdalmat okoz, akkor a büntetés önmagában nem fogja „megjavítani” – véli a szociológus a mai megtorlásközpontú konfliktusmegoldásról. Herczog Mária a FigyelőNetnek elmondta, hogy ezekkel nem az elkövetett cselekményt minősítik, büntetik, hanem az érintett gyerekeket, személyt utasítják el.
A maorik tudták
Léteznek a konfliktusok megoldására egyéb, sokkal hatékonyabb módszerek is. Ausztráliában és egy sor más országban – így Angliában, Hollandiában, Kínában, Svédországban – például már évek óta alkalmazzák az úgynevezett resztoratív (helyreállító, helyrehozó) eljárásokat, amelyek egy ősi hagyományt élesztenek újra.
Az új-zélandi őslakos maori törzseknél az volt a szokás, hogy ha egy fiatal valamilyen erőszakos konfliktust kezdeményezett, akkor a következmények megállapításába és az „ítélet”, valamint a jóvátétel kialakításába a fiatal családi, baráti körét is bevonták. Egy ausztrál rendőr e hagyományt bővítette ki a kilencvenes években azzal, hogy az esetek megbeszélésébe bevonta az áldozatot és annak családi és baráti körét is. Ebből alakult ki a családi csoportkonferencia (Family Group Conference, FGC) módszere. A kutatási eredmények szerint például az iskolai erőszakhelyzetek áldozatainak 96 százaléka, az elkövetők 97 százaléka elégedett ezzel a módszerrel, amely egyébként már nemcsak iskolákban működik, hanem megjelent a bűntetőjogi praxisban is.
A felelősség a családoké
A módszer lényege az, hogy visszaadjuk a döntési felelősséget és aktivitást a családtagoknak – magyarázza Herczog. Nem egy külső szakértő mondja meg, hogy mit és miért tegyenek az okozott kár rendbetétele érdekében, hanem a család a saját meglévő erőforrásaira, tudására, tapasztalataira építve keresi a megoldást. Senki nem tud ugyanis annyit a családi viszonyokról, lehetőségekről, korlátokról, mint a családtagok maguk.
Formailag úgy működik a családi csoportkonferencia, hogy egy független koordinátor összehívja mindazokat, akik az érintett elkövető és áldozat életében fontos szereplők (lehetnek távoli családtagok, de barátok, szomszédok is). A szakemberek ekkor elmondják nekik, hogy az adott esetben – például bűncselekményt elkövető fiatal, iskolából kirúgott gyerek, bántalmazás satöbbi – milyen lehetőségek, ellátások vannak, amit igénybe vehetnek.
Ezt követően a családok „saját ideje” következik, amikor a jelenlévők – a szakemberek kizárásával – elemzik a történteket, és saját tervet készítenek, hogy hogyan lehetne megoldani a problémát. A kész tervet aztán bemutatják a szakembereknek, akik megvizsgálják, hogy a terv jogszerű-e és nem veszélyezteti-e a gyereket. Ezután elfogadják azt, és háromhavonta monitorozzák, hogy megvalósult-e a terv. Nagyon fontos, hogy a családi konferencián mindenkinek önként kell részt vennie.
Nehezen terjed el
Az utóbbi időben Magyarországon is elég nagy vita volt az iskolai erőszak visszaszorításának módszereiről. A családi csoportkonferencia lehetne az egyik eszköz erre, de elég nehezen terjed ez a módszer. Herczog Mária szerint ennek az az oka, hogy teljesen eltérő megközelítést és szemléletet kívánnak a résztvevőktől. A gyerekeket, családokat egyenrangú partnernek, kompetensnek kell elismerni, és a szakember nem dirigálhat, nem dominálhat.
Ezek a technikák főképpen az érzelmekkel és nem az értelemmel dolgoznak, aminek nálunk nem nagy az ázsiója. Ráadásul sok szakember, intézmény, politikus retteg ezektől, mert nincs kontroll, őszintének és nyitottnak kell lenni, és transzparensen működni, elismerni a saját hibákat is, nem csak ítélkezni a gyerekről, szülőről. Másrészt a szakemberek sokszor azt érzik, hogy félnek attól: hirtelen kiderül, másképpen, jobban is lehet a konfliktusokat megoldani, mint a „jól bevált módszerekkel”.
Már Magyarországon is hozzáférhető
A család csoportkonferenciát a legkülönfélébb esetekben lehet alkalmazni. Mindenféle károkozás, konfliktus, családon belüli erőszak, gyerek vagy családtag által elkövetett cselekmény esetében is hatásos lehet. Magyarországon eddig jellemzően a családi és szociális konfliktusokban próbálták ki, és működött eredményesen.
A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület tartotta az első két képzést a Szociális Minisztérium esélyegyenlőségi főosztályának támogatásával a módszerről anyaotthonok lakói és szociális munkások számára. A képzést a terület világszerte elismert szakértője, a holland Rob von Pagée tartotta. Azóta a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország is rendszeresen szervez a témában képzéseket. Szakemberek szerint jó volna, ha a pedagógus-továbbképzési rendszerbe is beépülne, hiszen az iskolai normaproblémák megoldásában is nagyon hatékony lehetne ez a fajta konfliktuskezelési mód. A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület egyébként most alakít ki egy országos hálózatot. Több könyv és egyéb szakirodalom is megjelent már magyarul a resztoratív módszerekről.
Keretes: Egy konkrét eset: gyermekelhelyezési vita
Válófélben lévő pár hároméves kislányának elhelyezéséről kellett dönteni egy vidéki kisvárosban. A tisztességes, szorgos, ám szerény anyagi lehetőségekkel bíró apával és családjával szemben a nem dolgozó, kissé problémás személyiségű és magatartású anya, és tehetős családja kívánta magának megszerezni a kislány nevelésének, gondozásának jogát. A családgondozó javaslatára a szülők megállapodtak abban, hogy a hosszadalmas és minden érintett számára megerőltető peres eljáráson kívül, családi csoportkonferencia keretében kísérlik meg közösen rendezni gyermekük sorsát.
A konferencián a két fél családtagjai, barátai, szomszédai közül összesen 42 ember vett részt, akik nyolcórás, érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitát követően megállapodtak, és minden résztvevő számára elfogadható tervet dolgoztak ki a gyermekelhelyezésről valamint a kislány és a családtagok kapcsolattartásáról. Úgy döntöttek, hogy a kislány fejlődését jobban szolgálja, ha az édesapja gondoskodik róla, az anya kijelölt rokonai felügyelete mellett hetente találkozik a gyermekével, az anyai nagyszülők pedig minden második hét végén viszik magukhoz unokájukat, és anyagilag is támogatják az apát a gyerek biztonságos ellátása érdekében. A terv működik, megvalósítása egy éve problémamentes.
Vajon létezik olyan bíróság, amelyik egy nap alatt ilyen tartalmú és az érdekeltek számára megnyugtató döntést hozott volna?
ej
A konferencián a két fél családtagjai, barátai, szomszédai közül összesen 42 ember vett részt, akik nyolcórás, érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitát követően megállapodtak, és minden résztvevő számára elfogadható tervet dolgoztak ki a gyermekelhelyezésről valamint a kislány és a családtagok kapcsolattartásáról. Úgy döntöttek, hogy a kislány fejlődését jobban szolgálja, ha az édesapja gondoskodik róla, az anya kijelölt rokonai felügyelete mellett hetente találkozik a gyermekével, az anyai nagyszülők pedig minden második hét végén viszik magukhoz unokájukat, és anyagilag is támogatják az apát a gyerek biztonságos ellátása érdekében. A terv működik, megvalósítása egy éve problémamentes.
Vajon létezik olyan bíróság, amelyik egy nap alatt ilyen tartalmú és az érdekeltek számára megnyugtató döntést hozott volna?
Válófélben lévő pár hároméves kislányának elhelyezéséről kellett dönteni egy vidéki kisvárosban. A tisztességes, szorgos, ám szerény anyagi lehetőségekkel bíró apával és családjával szemben a nem dolgozó, kissé problémás személyiségű és magatartású anya és tehetős családja kívánta magának megszerezni a kislány nevelésének, gondozásának jogát. A családgondozó javaslatára a szülők megállapodtak abban, hogy a hosszadalmas és minden érintett számára megerőltető peres eljáráson kívül, családi csoportkonferencia keretében kísérlik meg közösen rendezni gyermekük sorsát.
A konferencián a két fél családtagjai, barátai, szomszédai közül összesen 42 ember vett részt, akik nyolcórás, érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitát követően megállapodtak, és minden résztvevő számára elfogadható tervet dolgoztak ki a gyermekelhelyezésről, valamint a kislány és a családtagok kapcsolattartásáról. Úgy döntöttek, hogy a kislány fejlődését jobban szolgálja, ha az édesapja gondoskodik róla, az anya kijelölt rokonai felügyelete mellett hetente találkozik a gyermekével, az anyai nagyszülők pedig minden második hét végén viszik magukhoz unokájukat, és anyagilag is támogatják az apát a gyerek biztonságos ellátása érdekében. A terv működik, megvalósítása egy éve problémamentes.
Vajon létezik olyan bíróság, amelyik egy nap alatt ilyen tartalmú és az érdekeltek számára megnyugtató döntést hozott volna?
Nehezen terjed el
Az utóbbi időben Magyarországon is elég nagy vita volt az iskolai erőszak visszaszorításának módszereiről. A családi csoportkonferencia lehetne az egyik eszköz erre, de elég nehezen terjed ez a módszer. Herczog Mária szerint ennek az az oka, hogy teljesen eltérő megközelítést és szemléletet kívánnak a résztvevőktől. A gyerekeket, családokat egyenrangú partnernek, kompetensnek kell elismerni, és a szakember nem dirigálhat, nem dominálhat.
Ezek a technikák főképpen az érzelmekkel és nem az értelemmel dolgoznak, aminek nálunk nem nagy az ázsiója. Ráadásul sok szakember, intézmény, politikus retteg ezektől, mert nincs kontroll, őszintének és nyitottnak kell lenni, és transzparensen működni, elismerni a saját hibákat is, nem csak ítélkezni a gyerekről, szülőről. Másrészt a szakemberek sokszor azt érzik, hogy félnek attól: hirtelen kiderül, másképpen, jobban is lehet a konfliktusokat megoldani, mint a „jól bevált módszerekkel”.
Már Magyarországon is hozzáférhető
A családi csoportkonferenciát a legkülönfélébb esetekben lehet alkalmazni. Mindenféle károkozás, konfliktus, családon belüli erőszak, gyerek vagy családtag által elkövetett cselekmény esetében is hatásos lehet. Magyarországon eddig jellemzően a családi és szociális konfliktusokban próbálták ki, és működött eredményesen.
A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület tartotta az első két képzést a Szociális Minisztérium esélyegyenlőségi főosztályának támogatásával a módszerről anyaotthonok lakói és szociális munkások számára. A képzést a terület világszerte elismert szakértője, a holland Rob von Pagée tartotta. Azóta a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország is rendszeresen szervez a témában képzéseket. Szakemberek szerint jó volna, ha a pedagógus-továbbképzési rendszerbe is beépülne, hiszen az iskolai normaproblémák megoldásában is nagyon hatékony lehetne ez a fajta konfliktuskezelési mód. A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület egyébként most alakít ki egy országos hálózatot. Több könyv és egyéb szakirodalom is megjelent már magyarul a resztoratív módszerekről.
